Beszélgetés dr. Klára Izolda neurológus szakorvossalVersenyfutás az idővel: perceken múlhat a stroke kezelése

– Mi történik stroke esetén a szervezetünkben, és mi vezet kialakulá­sához?
– A stroke, más néven az agyi érkatasztrófa azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az agyi ereket, és ezáltal az agy vér- és oxigénellátása megszűnik vagy jelentősen lecsökken. Mivel az idegsejtek rendkívül érzékenyek az oxigénhiányra, percek alatt visszafordíthatatlan agyszövet-károsodás alakulhat ki, ezért nagyon fontos mindenkinek tudni: a stroke egy sürgősségi állapot, nincs idő késlekedésre! Ha tüneteket észlelünk, azonnal a sürgősséghez kell folyamodni, mentőt kell hívni, mert az időben beadott kezeléssel, az időben történő beavatkozással jelentősen javíthatunk a betegek életminőségén, illetve a neurológiai tünetek súlyosságán. Néhány megyét leszámítva minden megyeközpontban működik leg­alább egy trombolízisközpont, ahol az akut stroke sürgősségi ellátása elvégezhető. Ez azt jelenti, hogy azok a betegek, akik a szigorú kritériumoknak megfelelnek, megkaphatják ezt a kezelést itt, Sepsiszentgyörgyön is. Amennyiben az nem elégséges – például egy olyan nagy ér záródott el, amelyre nem elég a trombolitikum, hogy feloldja –, akkor lehetőségünk van a betegeket továbbküldeni más egészségügyi intézményekbe, Csíkszeredába, Nagyszebenbe, Marosvásárhelyre.

BE FAST: egy hasznos betűszó 

– Melyek a stroke előjelei, hogyan ismerhetjük fel azokat, és milyen egyéb tünetekre kell odafigyelnünk? Létezik egy erre utaló betűszó is, amelyet hasznos megismerni, jelentését elsajátítani.
– A stroke egy hirtelen kialakuló állapot, a tünetek egyik pillanatról a másikra jelentkeznek, éppen emiatt fontos tudni, mely tünetek esetén gondolhatunk stroke-ra. A BE FAST (magyarul légy gyors – szerk. megj.) rövidítés a főbb tüneteket foglalja magában. A B (ba­lance, egyensúly) az egyensúlyzavarra utal: ha egy betegnek hirtelen egyensúlyzavara lesz, járásképtelenség alakul ki, mindenképp stroke-ra kell gondolni. Az E (eyes, szemek): a hirtelen látásromlás, a kettős vagy homályos látás szintén utalhat stroke-ra. Az F (face, arc) az arc aszimmetriája: ha valakinek félrehúzódik, elcsavarodik a szája, és észreveszi a hozzátartozó, akkor azonnal mentőt kell hívni. Az A (arm, kar) a végtaggyengeséget jelzi: ha a beteg úgy érzi, hogy nem tudja mozgatni valamely végtagját, zsibbad a fél oldala, azonnal kórházba kell sietni. Az S (speech, beszéd) a beszédzavarra utal: rengeteg beteg jelentkezik úgy, hogy nem tud beszélni, elkent a beszéde, nem találja a szavakat, a hozzátartozó nem érti, hogy mit mond – ilyenkor szintén stroke-ra kell gondolni. A T (time) az időre vonatkozik: a trombolízis, vagyis a vérrögoldó kezelés a tünetek kezdetétől számított négy és fél órán belül adható be. Nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb kórházba kerüljön, mert a kezelés hatékonysága attól is függ, hogy a tünetek kezdetétől mennyi idő telik el, amíg alkalmazni tudjuk azt. Tehát a négy és fél órás időablakon belül is lényeges a gyorsaság: minél korábban megtörténik a kezelés, annál nagyobb az esélye, hogy maradványtünetek nélkül gyógyulhat a beteg.

– Milyen egyéb tünetekre érdemes még figyelmesnek lennünk? 
– A stroke tünetei nagyon változatosak lehetnek, és általában attól függnek, hogy mely agyterület érintett. A már említettek mellett a hirtelen fellépő szédülésre, a homályos látásra szoktak panaszkodni a páciensek, azt tapasztalják, mintha függöny ereszkedne a szemük elé. Ilyenkor nem szabad arra várni, hogy „hátha elmúlnak ezek a tünetek”. Létezik egy olyan fajta stroke, amely a szemet tápláló ér elzáródása miatt alakul ki, és ha nem történik időben beavatkozás, a beteg akár meg is vakulhat. Ugyanígy stroke-tünetekre kell gondolni a hirtelen fellépő akaratlan mozgások, a hirtelen jelentkező nyelészavar esetén, ha a beteg azt mondja, hogy most van élete legerősebb fejfájása. 

Figyeljünk a jelekre

– Hogyan segíthetünk ilyen helyzetekben? Mit tehet egy gyerek, aki hasonló történésekkel szembesül?
– Amennyiben valakinél a stroke jeleit észleljük, nagyon fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat. Hívjuk azonnal a 112-t, mondjuk el, hogy milyen tüneteket észlelünk, mit látunk, mikor láttuk utoljára jól a beteget, vagy mióta jelentkeztek a tünetek – ezek igen fontos és életmentő információk lehetnek. Ha tudjuk, mondjuk el azt is, milyen gyógyszereket kap a beteg, kezelik-e vérhígítóval, ha igen, milyen típusú vérhígítót használt. Maradjunk a beteg mellett, ne adjunk neki semmilyen gyógyszert, ne próbáljuk meg sem etetni, sem itatni, mert a stroke nyelési zavarral társulhat, és azzal, hogy otthon etetni, itatni akarjuk, akár nagyobb gondot is okozhatunk. Várjuk meg a mentő kiérkezését. A gyerekek is sokat tehetnek. Nem az a lényeg, hogy felismerjék a stroke tüneteit, viszont ha tudják, hogy mire kell figyelni, és jelzik egy felnőttnek, hogy valami furcsa történik például a nagyszülővel, akivel éppen együtt vannak – furcsábban beszél vagy jár, félrehúzódott, elcsavarodott volna a szája –, azzal már nagyon sokat segíthetnek. Ha már olyan korú, akkor hívhatja a mentőt is, és ezzel akár megmentheti az életét. Érdemes tudni, hogy az Angels program keretében – amely azt tűzte ki célul, hogy a kórházakat segítse abban, hogy minden trombolízisközpontban a nemzetközi standardoknak megfelelően történjen a stroke-ellátás – indult egy Eroii FAST elnevezésű program. Az iskolák a pedagógusok segítségével bejelentkezhetnek, és a gyerekek egy játékos képzés keretében megtanulhatják azt, hogy mire kell figyelniük. Sajnos egyre több a stroke-os eset, és ha van kezelési lehetőség, akkor kár lenne otthon maradni. Tehát az üzenet az: bármi tünetet észlelünk, akkor ne várjuk meg, hogy elmúlik, ne húzzuk az időt azzal, hogy „majd később jobb lesz”. Hívjunk mentőt azonnal! Legyen inkább egy plusz út vagy egy hamis stroke-riadó, mintsem valaki életre szóló maradványtünetekkel éljen tovább amiatt, mert nem került kórházba.

Mi történik a kórházban?

– Melyek a stroke főbb típusai?
– Két fő típusát különböztetjük meg: iszkémiás és vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke esetében az agyi eret elzárja egy vérrög, ezáltal az agyszövet vér- és oxigénellátása megszűnik, és az ér által ellátott terület gyakorlatilag elhal. Egy időben beadott vérhígító kezeléssel, trombolízissel el tudjuk azt érni, hogy legalább csökkenjen az agyszövet-károsodás, és ezáltal a tünetek súlyossága is nagymértékben csökkenhet. A vérrögök bárhonnan származhatnak, nagyon gyakran egy szív-érrendszeri betegség okán keletkeznek, de kialakulhatnak az érfal károsodása miatt is. A vérzéses stroke azt jelenti, hogy az ér megreped, a kiáramlott vér elárasztja az agyszövetet, ezáltal károsodnak az idegsejtek, és koponyaűri nyomásfokozódás is kialakulhat. A kéttípusú stroke-nak teljesen eltérő a kezelése. A vérzéses stroke esetén például nem alkalmazható a trombolízis, mert vérzéses állapotról beszélünk, de az iszkémiás stroke jóval gyakoribb, az esetek 80–85 százalékában erről van szó. Természetesen a vérzéses stroke gyógyszeres kezelését a megyei kórházban is el tudjuk látni, azonban ha olyan vérzésről van szó, amelynél idegsebészeti beavatkozás szükséges, azokat az eseteket tovább szoktuk küldeni. 

– Hogyan működik a stroke-ellátás a kórházban? Mi történik a betegekkel, és miért fontos a kezelés mielőbbi megkezdése?
– Az akut stroke-ellátás igazából csapatmunka, nagyon sok kolléga működik együtt ahhoz, hogy ez zökkenőmentesen történjen. Amikor egy hozzátartozó észleli, hogy valami gond van, felmerül a stroke gyanúja, és értesíti a mentőszolgálatot, a diszpécser már jelzi az ügyeletes ideggyógyásznak, hogy egy akut stroke-os páciens érkezik. Kapunk egy telefonszámot, így felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, így amíg a páciens hozzánk ér, már tudjuk, hogy mikor kezdődtek a tünetei, mikor látták utoljára jól, milyen gyógyszeres kezelés alatt áll, esetleg vannak-e olyan tényezők, amelyek miatt ellenjavallott a trombolízis elvégzése: például ha nemrég volt egy nagy műtétje, ha van valamilyen véralvadási zavara, vagy egy új típusú vérhígító kezelésen van. Amikor a páciens megérkezik, a sürgősségi kollégákkal együtt dolgozva az ideggyógyász elvégez egy gyors neurológiai vizsgálatot, a stroke-skálának megfelelően osztályozzuk az eset súlyosságát, eközben zajlik a vérvétel, a CT-vizsgálat, és amennyiben utóbbi kizárja a vérzéses stroke-ot, akár már a CT-ben is megkaphatja a beteg a vérhígító kezelést, ha minden információ a rendelkezésünkre áll. Egy igazi csapatmunka zajlik. A nemzetközi ajánlás az, hogy a beteg kórházba kerülésétől a kezelés beadásáig ne teljen el több, mint 60 perc. Büszkén mondom, hogy itt, Sepsiszentgyörgyön 38 perc az általunk teljesített átlag, és törekszünk arra, hogy ez az idő minél kisebb legyen. Nyilván nem mindig történik előzetes értesítés, de igyekszünk, hogy ilyenkor mindenki gyorsan mozogjon. Izgalmas látni azt, hogy a beteg, aki úgy érkezik, hogy le van bénulva, és ha nem is rögtön a kezelés végén, de másnap sok esetben már tudja mozgatni kezét-lábát. Ez azért nagyon jó érzés nekünk is.

Következmények, rehabilitáció, felépülés

– Melyek az agyi érkatasztrófa következményei? Milyen a felépülés esélye, lehet-e kezelni a rokkantságot? Milyen lehet az élet egy stroke után?
– A stroke utáni tünetek, a rehabilitáció nyilván attól függ, mennyire volt súlyos a stroke, milyen érterületet érintett. A rehabilitációt minél hamarabb meg kell kezdeni a beutalt pácienseknél. Ahogy állapotuk engedi, 24–48 óra után már kezdik a rehabilitációt, a gyógytornát. Ez igen fontos, hiszen az első hat hónapban van a legnagyobb esély arra, hogy gyógyulást érjünk el. Egy évig még lehet javulás, de leginkább az első hat hónapban várható a látványos felépülés. Különböző szakemberek dolgoznak együtt, fizioterápiával próbáljuk javítani az érintettek mozgását, és van foglalkozásterápia is, mert a betegnek esetenként újra kell tanulnia a mindennapokban végzett tevékenységeket: hogyan egyen, hogyan öltözködjön, hogyan menjen el a mosdóba. Akiknél beszéd- vagy nyelési nehézség van, a logopédus segít, rengeteget dolgoznak azon, hogy ezek a készségek is helyreálljanak. Ne feledkezzünk meg a lelkiekről se. A stroke-on átesett betegek jelentős részénél depresszió, szorongás alakul ki, amit szintén kell kezelni, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert nagymértékben befolyásolhatja a felépülést. Hogy milyen életminősége lesz a páciensnek, az a stroke súlyosságától függ, viszont az életre szóló rokkantság és a tünetmentesség vagy az enyhe tünetek között különbséget tehet egy időben beadott kezelés. Ezért lényeges, hogy az érintettek azonnal szakemberhez forduljanak, kórházba kerüljenek, amint tüneteket észlelnek.

Rizikótényezők és prevenció 

– Megelőzhető-e a stroke, és mit tehetünk ennek érdekében, illetve miben áll a prevenció?
– Ha nem is száz százalékban, de azért bizonyos mértékben igen, megelőzhető az agyi érkatasztrófa. Vannak kiváltó tényezők, amelyek kezelésével vagy akár a kiiktatásával csökkenthető a stroke kockázata. Ugyanakkor vannak tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen a nem (a férfiaknál gyakrabban jelentkezik stroke) vagy a genetikai hajlam – ezek ellen nem tudunk tenni. A primér prevenció­ban viszont (ami azt jelenti, hogy miként lehet megelőzni a stroke-ot) rengeteg dolog van, amin változtathatunk és ezáltal csökkenthetjük az agyi érkatasztrófa kockázatát. Ilyen a magas vérnyomás: nagyon fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, kardiológushoz elmenni és az általa felírt gyógyszereket szedni. Sajnos a magas vérnyomás olyan betegség, ami nem fáj, viszont hosszú távon olyan károsodásokat, elváltozásokat okozhat az erekben, amelyek hajlamosíthatnak a stroke kialakulására. Ugyanilyen rizikófaktor a cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterinszint vagy a dohányzás, amely felgyorsítja az érelmeszesedési folyamatokat. Mindenkinél fennáll egy fiziológiás érelmeszesedési folyamat, a dohányzással viszont rendkívüli módon felgyorsíthatjuk ezt, tehát a stroke kialakulásában ez a függőség nagyon jelentős kockázati tényező. Szintén fontos a rendszeres testmozgás, a túlsúly kerülése, a kiegyensúlyozott táplálkozás – mind olyan tényezők, amelyekkel tehetünk azért, hogy megelőzzünk egy stroke-ot. 

Létezik egy úgynevezett szekunder prevenció is, ami azt jelenti, hogy a stroke-on vagy az átmeneti agyi keringési zavaron átesett betegeknél próbáljuk megelőzni, hogy ez megismétlődjön. Itt ugyanúgy kell figyelni a magas vérnyomásra, a cukorbetegség, a különböző társbetegségek kezelésére, az egyéb rizikófaktorok kiiktatására. Ilyenkor már gyógyszeresen is beavatkozunk, koleszterinszint-csökkentő kezeléssel próbáljuk megelőzni azt, hogy kialakuljon egy újabb stroke vagy az átmeneti agykeringési zavarból igazi stroke legyen. Fontos itt kitérni arra is, hogy létezik egy úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, amikor stroke-tünetek jelentkeznek: beszéd-, látás-, egyensúlyzavar, izomerő-csökkenés, viszont ezek pár órán belül megszűnnek, a CT-vizsgálat pedig nem mutat agyi sérülést, elváltozást. Ezt nevezzük átmeneti agyi keringési zavarnak. Ezek az esetek azonban egy bekövetkező stroke, gutaütés figyelmeztető jelei! Tehát nem szabad arra alapozni, hogy most elment az erő az egyik kezemből, de két óra múlva helyrejött. Ez ugyanis egy figyelmeztető jel arra, hogy küszöbön állhat a stroke. Ilyen helyzetben is azonnal be kell jönni a kórházba, mert ezen a ponton a nagy bajt még meg lehet előzni, ha kiderítjük, mi váltotta ki, mi az etiológia. Ha nem is teljes mértékben, de a kezeléssel jelentősen csökkenteni lehet a stroke kockázatát.

Fiatalok, gyermekek is érintettek

– Egyre gyakrabban hallani, hogy a stroke a fiatalabbakat sem kíméli. Mit kell tudni a korosztályi megoszlásról? 
– A stroke alapvetően az idősebb korosztályt érintő patológia, viszont egyre gyakoribb, hogy fiatal felnőttek is érintettek, sőt, serdülőknél és akár gyerekeknél is előfordulhat, az új stroke-protokoll már a gyerekeket is beveszi a trombolízis indikációi közé. Fiatalkorban, 50 év alattiak esetében ritkább stroke-etiológiákat keresünk: veleszületett szív-érrendszeri betegséget, véralvadási zavart, ugyanakkor a droghasználatot is, hiszen a kábítószer-fogyasztás fiataloknál nagyon gyakran okozhat agyi történést. Fiatalok esetében mindig mélyebbre kell ásni, és nem feltétlenül a hagyományos rizikófaktorokat keressük, ott azért összetettebb lehet a probléma, ezért nagyon komplex kivizsgálásokra van szükség. Idősebb korban a hagyományos rizikófaktorok (a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a különböző metabolikus problémák) járulnak hozzá a stroke kialakulásához. A mi kórházunkban többségben idősebbeket kezelünk, a legidősebb trombolízisen átesett páciensünk 94, a legfia­talabb 19 éves volt. Megyénkben az akut stroke-betegek közel 20 százaléka részesül trombolízisben, miközben az országos átlag tavaly 14 százalék volt. Bár az országos átlag fölött vagyunk, ez még mindig nagyon kevés, évente 50–60 trombolízis történik. Éppen ezért fontosak a tudatosító kampányok, hogy az emberek felismerjék, mennyire komoly dologról van szó. Sajnos Romániában a rekuperációs, rehabilitációs központok nagyon nehezen elérhetőek, kevés van belőlük, nagyon komoly anyagi ráfordítást igényel egy-egy kezelés, sokan nem engedhetik meg maguknak. Azaz sokkal „olcsóbb” megelőzni egy ilyen betegséget, mint a következményekkel foglalkozni.

– Van-e olyan jó tanácsa, ajánlása, személyes üzenete, amelyeket a betegeknek, a hozzátartozóknak fontolóra kellene venniük? 
– Mi itt, Sepsiszentgyörgyön – és gondolom, máshol is – lelkiismeretesen dolgozunk a kollégáimmal, és arra törekszünk, hogy minél több emberen tudjunk segíteni. Az a célunk, hogy a közel 20 százalékos trombolízisrátát minél inkább feltornázzuk, hogy minél több ember megkaphassa ezt a lehetőséget. Korábban ugyan nem esett szó róla, de tudni kell, hogy a stroke-nak van egy olyan típusa is, amikor egy olyan nagy ér záródik el, mint az arteria basilaris, az agytörzset ellátó ér. Ennek az érnek szerepe van az agy olyan részeinek a vérellátásában, amelyek a szívműködésért, a légzés szabályozásáért felelnek, és amennyiben sérülnek, kezelés nélkül ez a beteg életébe kerülhet. Kezelés nélkül nagyon kevés ember éli túl, és akinek mégis sikerül, az élete végéig ágyhoz kötött lesz. Éppen ezért ismételten hangsúlyozom: a stroke egy sürgősségi állapot! Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal hívjuk a mentőt, inkább jöjjenek el a kórházba, vizsgáljuk ki, hogy miről van szó, mert utólag a maradványtünetek jelentősen ronthatják a beteg életminőségét, vagy akár az életébe is kerülhet. 

A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.