Ez itt még Románia?

2026. szeptember 29., kedd, Máról holnapra
Farcádi Botond

Az oroszok a spájzban, az amerikaiak az ebédlőben, Brüsszel a konyhában. A szeku pedig mindenütt. Körülbelül ekként fest a szuverén, egységes és oszthatatlan román nemzetállam, ha az elmúlt hónapok történéseit vesszük górcső alá. Az már a sors különös fintora, hogy a legújabb botrányban ott egy görög szál is, mintha az egykor görögök lakta konstantinápolyi kerület, a török hódoltság idején a román fejedelemségeknek megannyi uralkodót adó Fanar negyed terhes öröksége is felvillanna ebben a kiszolgáltatottságról, árulásról, kapzsiságról és korrupcióról szóló modern kori történetben. 

A legújabb botrány az, hogy Amerika görögországi nagykövetének szavai alapján alapos a gyanú, miszerint Washington (vagy legalábbis a Trump-adminisztrációhoz közel álló gazdasági érdekcsoportok) nyomására buktatták meg itthon a Bolojan-kormányt, mert a liberális miniszterelnök szembeszegült egy olyan energetikai beruházásnak, amelyben nagy amerikai cégek és befolyásos román mélyállami hálózatok voltak érdekeltek. Hogy mi az igazság az amúgy teljesen logikusnak, éppen ezért hihetőnek, a romániai valóságot ismerők számára életszerűnek látszó történetből, azt valószínűleg soha nem tudjuk meg bizonyosan. Tény viszont, hogy Románia jelenkori történelmében akad még példa arra, hogy a hazai adófizetők pénzéből az ország számára nem különösebben előnyös vagy egyenesen hátrányos üzleteket kötnek a bukaresti politikusok. A legkirívóbb eset az amerikaiakkal kötött Bechtel-szerződés, amely papíron az észak-erdélyi autópálya megépítéséről szólt, de a köztudatba úgy vonult be, mint Románia NATO-hoz való csatlakozásának belépődíja, más vélekedések szerint pedig Adrian Năstase volt szociáldemokrata kormányfő így remélt washingtoni védelmet várható elszámoltatása ügyében. Hogy mi lett a Bechtel-sztori vége, azt mindannyian tudjuk: a rengeteg pénz elúszott, az autópálya azóta sem épült meg, Năstasét börtönbe zárták, azóta már szabadult is, a nagyromán fa­narióta valóság azonban semmit sem változott.

Most éppen Nicușor Dan elnök, a hazai titkos­szolgálatok, román energiaipari kolosszusok és a bukaresti politikum egy része karöltve akar újabb túlárazott szerződést kötni amerikai gáz vásárlására a Trump-adminisztráció kegyeiért esedezve, no meg feltételezhetően némi apróért. Ennek a tervezett „biznisznek” esett áldozatul Ilie Bolojan, emiatt sodródott majdnem öt hónapja tartó politikai válságba az ország, ennek isszuk már most mindannyian a levét az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben.

Mindenesetre, az esetleges amerikai politikai nyomásról vagy egyenesen beavatkozásról szóló botrány különösen érdekes annak fényében, ha a többi nagyhatalom vagy erőcentrum vélt vagy valós befolyásolási kísérletéről szóló hírekkel, híresztelésekkel együtt nézzük. Azzal például, hogy 2024 végén alighanem orosz befolyásolás miatt törölték el a romániai elnökválasztás első fordulóját. Az „orosz szálat” azóta is előszeretettel rántják elő Romániában politikai fegyverként – bizonyos esetekben aligha alaptalanul, a Diana Șoșoacă vezette alakulat például minden kétséget kizáróan és majdhogynem vállaltan Moszkva-barát, de az AUR esetében sem alaptalan ezen gyanú. A „német” szál és a brüsszelezés sem idegen a bukaresti politikában, különösen a magát szuverenistának nevező nacionalista-soviniszta térfélen: most éppen Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnököt vádolja a nyilvánosság egy része azzal, hogy Berlin „ügynöke” lenne, de illették már hasonló vádakkal Dominic Fritzet, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét is. 

Olybá tűnhet hát, mintha rivalizáló erőcentrumok műveleti terepe lenne az ország, egy-egy választás tétje pedig sem nem több, sem nem kevesebb, mint hogy melyik nagyhatalom vezesse Romániát. 

 

George Simion ifj. Donald Trump társaságában, 2025 elején. Fotó: Facebook / George Simion

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 1181
szavazógép
2026-09-29: Képzőművészet - Nagy B. Sándor:

Anyagtól a formáig, földtől az égig (Rizmayer Péter kiállítása a Víz-csűrben)

Az idei szezon utolsó kiállítását nyitották meg szombat délután az árkosi csűrgalériában a már megszokott jó hangulatban, szakmabeliek és helyi érdeklődők jelenlétében. Ezúttal az árkosi Víz-csűr állandó kurátora, Rizmayer Péter Szalma-geometria című térinstallációját mutatták be, mely már a hetedik kiállítás a csűrben, és az előbbi munkákhoz hasonlóan tökéletesen illeszkedik ahhoz a koncepcióhoz, mely egykor életre hívta ezt a sokak által kedvelt művészeti galériát.
2026-09-29: Közélet - Farkas Orsolya:

Tiltakoztak a háromszéki diákok

Országos megmozdulással tiltakozott tegnap a romániai diákság az egyenruha viselését kötelezővé tevő törvénytervezet ellen, amelyet a szenátus múlt héten elfogadott, és amelyről hamarosan a képviselőház szavaz döntő házként. Háromszéken több száz iskolás öltött feketét tegnap, így üzenve: nem fogadják el azt az érvelést, hogy az uniformis elsimítaná a társadalmi különbségeket és visszaszorítaná az iskolai csúfolódást.