Kuti János
Ha a világ nagyhatalmainak vezetői vagy azok magas rangú képviselői találkoznak, annak eredményeként nem mindig születnek hasznos egyezségek, paktumok.
Gondoljunk csak 1939. augusztus 23-ára és a Ribbentrop–Molotov-paktumra, amely tulajdonképpen Hitler és Sztálin egyezsége volt, amivel felosztották egymás között Közép- és Kelet-Európát, és megnemtámadási szerződést kötöttek egymással. Aztán Hitler 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. Vagy a jaltai konferenciára, ahol 1945-ben az USA elnöke, Roosevelt, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Churchill és a Szovjetunió vezére, Sztálin egyezkedett Európáról, és amiből nekünk csak kárunk származott.
Hivatalosan a kínai elnök, Hszi Csin-ping és az amerikai elnök, Donald Trump most nem kötött paktumot a világ újrafelosztásáról, pedig tudjuk, és Hszi is említette, hogy Trump ismét naggyá akarja tenni Amerikát, és azzal kéz a kézben jár „Kína nagy nemzeti újjászületési terve” is.
Volt hivatalos vacsora, de hogy mit ettek, arról nem szólnak a tudósítások. Lehet, hogy csendben mindkét elnök ette a kefét, de azt nem mutatta ki egyikük sem.
Ezután Trump megmutatta Hszinek és feleségének, Peng asszonynak a Fehér Ház új báltermének építőtelepét. Amilyen jó most a viszony a két elnök között, még az is lehet, hogy Trump felkérte volna egy táncra Hszit, ha kész a bálterem. Trump azt szerette volna, hogy a vendégek számára felszolgált vacsorát itt tálalják.
Hangulatomat kissé rontotta, mikor arról tudósított a CNN hírtelevízió, hogy a bálterem alatt egy nagyon bonyolult bunkert rendeznek be. Mégiscsak lehet, hogy Amerika fél egy kicsit a nagy kínai hadseregtől.
Kínában i. e. 246-ban egy hatalmas mauzóleumot építettek, 700 ezer munkás dolgozott rajta, a mauzóleumban 8000 katona, 130 harci szekér, 520 ló és 120 lovas található agyagból, mindez az akkori császár uralmát biztosította volna holta után is. A jelenlegi uralkodók azóta is csak éltükben biztosítják hatalmukat, de azt sem mindenkinek sikerül. Kínában és Oroszországban például hosszú távra is tervezhet a legfőbb vezető, máshol viszont csak egy mandátumra, legfeljebb kettőre szólhatnak az álmok.
Persze Kínában ma már nem agyagkatonák, hanem olyan emberformájú (humanoid) robotok vannak, amelyek már sportversenyeken is összemérik tehetségüket, erejüket és gyorsaságukat. Ilyen robotok irányítják a forgalmat, és 10 percenkét gördül (vagy inkább sétál) le a gyártósorról egy. Ráadásul robotok készítik ezeket a robotokat. Még csak az kell, hogy robotkatonákat gyártsanak, ha úgy látják, hogy nincs elég katonájuk, pedig van nekik tartalékosokkal együtt vagy kétmillió. Az ukrán hadseregben is született egy terv, aminek neve „Robotok Hadserege”, azzal a fő céllal, hogy a program beindítása után hat hónappal egy ilyen humanoid robot megöljön egy orosz katonát.
A két vezér, Trump és Hszi is tárgyalt a mesterséges intelligenciáról. Hszi kijelentette: biztosítani kell azt, hogy a mesterséges intelligencia mindig emberi ellenőrzés alatt álljon, és az emberek jóllétét szolgálja. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy egy ilyen humanoid katonának ne egy robot parancsoljon majd, hanem csakis az ember.
Hszi a következő öt évben 100 000 amerikai diákot hív meg Kínába, és az atlantai állatkertnek két kínai pandát adományozna.
A hivatalos vacsorán Hszi felelevenítette a Kína és az USA közötti együttműködést, többek között a japánok elleni amerikai és kínai „vérben és tűzben kovácsolódott barátságot”, és azt szeretné, ha együtt nevelhetnék az amerikai–kínai barátság szép virágait. (Ezt mintha virágnyelven mondta volna.) A kínai elnök abban reménykedik, hogy az USA fenntartja „helyes” álláspontját „Tajván függetlenségével kapcsolatban”. Trump meg azt válaszolta, mikor erről faggatták, hogy „nagyszerű találkozó volt”. (No, ezek aztán jó politikusi megnyilvánulások.)
A kínai külügyminisztérium közleménye szerint a két fél találkozni fog és folytatni szándékozik a párbeszédet. Reméljük, hogy a vámháborúban tűzszünet lesz, és nem a csatatéren találkozik a két vezér, mert egy Kína–USA háború után nem is lesz már szükség béketárgyalásra. Azt ugyanis a Fehér Ház atombiztos bunkerében lehetne csak megszervezni, és oda csak Putyint, Zelenszkijt és még esetleg néhány, a bunkerekben élve maradt európai és Perzsaöböl menti vezetőt lehetne meghívni.
Fotó: Facebook / The White House
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
