Több mint húsz éve annak, hogy a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30-át, Benedek Elek születésének napját (1859. szeptember 30.) a magyar népmese napjává nyilvánították. Ezen a napon a szülőfaluban, az 1969-ben felavatott kisbaconi Benedek Elek-emlékháznál is megpezsdül az élet, a rendszerint aranyló, szép szeptember végi napsütésben mintha csak egy mesekönyv lapjai nyílnának meg az idelátogató csoportok, gyerekek előtt.
Idén sem volt ez másképp: a megye minden szegletéből érkező kis látogatókat mesékkel, Elek apóról szóló sok-sok érdekes történettel fogadták a házigazdák, Bíró Béla nyugalmazott tanár és felesége, Bíró Enikő, Elek apó dédunokája, az emlékház vezetői, Bíró Boróka és Bíró Bíborka, Elek apó ükunokái, valamint Bedőházi Beáta a Szóperencia, illetve Hajós Erika a Tekergő Meseösvény Egyesülettől, akik meséket mondtak a kicsiknek.
Bár a mesés környezetben, az emlékház udvarának évszázados fái alatt úgy röpült az idő, akár a mesékben, de nem annyira gyorsan, hogy Elek apó életének néhány titkára azért ne derüljön fény: például arra, hogy a ház verandáján nagyon szeretett unokáival táncolni, a családi ebédekhez (ahol az asztalfőnél mindig Elek apó szülei ültek) egy kolomp szólította az udvaron játszadozó unokákat.
A kis látogatók, akár egy időutazáson, Elek apó korának, az 1800-as évek második felének viseletébe, szokásaiba is betekintést nyerhettek: megtudhatták, hogy Elek apó gyermekkorában kényelmetlen posztónadrág volt a viselet, hogy Székelyudvarhelyig, ahol a későbbi mesemondó iskolába járt, ökrös szekérrel egy egész nap tartott az utazás.
– Elek apónak, mint a mesékben, három fia és három lánya volt. Miután hatodik gyermeke, a harmadik lány is megszületett, viccesen azt mondta a feleségének: „Na édes Mariskám, most már elválhatunk, mert el tudjuk osztani a gyerekeket: én maradok a három fiúval, kegyed a három lánnyal”. De nem akart elválni, csak viccelt Elek apó, nem is váltak el soha – mesélte Bíró Bíborka a gyerekeknek.
Bent az emlékházban Bíró Béla már Benedek Elek munkásságáról, írói tevékenységéről beszélt a gyerekeknek.
– Ahogy Édes anyaföldem című önéletrajzi regényében leírta, Elek apó kisgyerekként felfigyelt arra, hogy a kisbaconiak a hosszú téli esték közösségi alkalmain mesékkel szórakoztatták egymást. Jó memóriája volt és érdeklődő gyermek is lévén megjegyezte, aztán 16 éves korától kezdődően le is jegyezte ezeket a meséket. Gyűjtései kilenc év után értek könyvvé: 1885-ben jelenik meg első könyve, a Székely tündérország – mondta el Bíró Béla a könyv eredeti példányát is megmutatva.
Az emlékházban még több ilyen és ehhez hasonló történetet tudhattak meg a látogatók Elek apóról, akik végül dolgozószobájába, az íróasztal mellé is bepillanthattak, tartalmas ismeretekkel, de lélekben és magyarságukban is gazdagodva, a népmesék szerencsés királyfiaiként, királylányaiként zárhatták a mesenapot.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
