Irányulhat-e valaki ellen egy emlékmű? – ezt a központi kérdést járja körül Bodó Barna A tegnap jövője – A holnap emlékei. Terek, történelem, szimbólumok című tanulmánykötete, amelyet szerda délután mutattak be a sepsiszentgyörgyi unitárius templom konferenciatermében.
A házigazda és beszélgetőtárs szerepét is betöltő Váry O. Péter felvezetőjében kiemelte: a sepsiszentgyörgyi születésű, évtizedek óta Temesváron élő politológus, egyetemi tanár Bodó Barna legújabb könyvének ez az ősbemutatója. A közzétett tanulmányok három város: Kolozsvár, Temesvár és Sepsiszentgyörgy emlékműveinek történetén keresztül taglalják az említett kérdést, de kitérnek a fesztiválok révén zajló szimbolikus térfoglalásra, illetve felvillantják, miként süllyed el, tűnik el a múltunk a temetőben található sírhelyek pusztulása által.
Bodó Barna felidézte: a Sapientia Tudományegyetem oktatójaként kezdeményezett egy kutatási programot 2012-ben, amely az emlékművek helyzetének tisztázását, történelmük feltárását, a közösség viszonyulásának vizsgálatát célozta többség és kisebbség kapcsolatának tükrében három erdélyi városban. Kolozsváron Gheorghe Funar nacionalista polgármester irányítása alatt követtek el több jogsértést és történelemhamisítást az emlékművekkel: a Biasini Szállóra kihelyezett Petőfi-emléktábla mellé például újabbat helyzetek ki, amely Nicolae Bălcescu érdemeit méltatja, miközben a magyarokat gyilkosoknak állítja be, a Mihály vajda zsoldosvezérének, Baba Novacnak emléket állító szobor talapzatára kihelyezett szöveg szintén kegyetlen gyilkosoknak tünteti fel a magyarokat. Mátyás király főtéri szobra sem úszta meg: az ide kihelyezett táblán azt állítják, a legyőzhetetlen uralkodót csak „saját népe”, a román tudta csatában megverni. Sepsiszentgyörgyön a Honvédemlékmű történetét veszi górcső alá a szerző a kötetben, Temesvár kapcsán többek között a Ferenc József császár által adományozott, a Habsburgok győzelmét hirdető emlékmű sorsát idézi fel: a magyarokat sértő, zavaró szobrot végül kivitték a város közteréről a temetőbe. A tartalmas beszélgetésen több más szoborról is szó esett, Bodó Barna bevallása szerint 136 olyan emlékművet vett számba, amelyet az idők során az éppen regnáló hatalom „megváltoztatott”. Volt, amit megőriztek, de eltávolítottak köztérről, volt, ahol a táblát cserélték ki, másokat bezúztak, miként arra is akad példa, hogy a történelmi személyiség arcát lecserélték, a talapzatot vagy éppen környezetét pedig úgy hagyták.
A szobrok és emlékművek mellett a kötetben a magyarnapok-szerű fesztiválok térfoglaló jellegéről is szó esik, arról, hogy miért fontos megmutatnia magát a közösségnek az utcán, hol és miként lehet ezt megtenni például a szórványban, de Bodó Barna rámutat egy, a temesvári temetőkben tapasztalható jelenségre is, amely másutt is gondokat okozhat: a sírmegváltásokkal, a temetkezési vállalatok esetleges felületességével, egy-egy csonka felirattal miként „tűnnek el” a magyar emlékek a temetőkben – a kötet címe arra a felelősségre is kíván reflektálni, amely mindannyiunké, hogy a holnap emlékei pontosak legyenek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
