Huszonöt éves a Sapientia

„Mi itthon büszkék vagyunk erre az eredményre. És meggyőződésem, hogy otthon is méltán lehet mindenki büszke erre a megvalósításra és annak jövőbeli sikerére” – fogalmazott a rektor az erdélyi és az anyaországi magyarságra utalva.

A magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézmény 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit, azóta évente megtartja az Egyetem Napját. A pénteki zárt körű rendezvényen a felsőoktatási intézmény oktatói, hallgatói és meghívottjaik vettek részt. A felszólalók méltatták az elért eredményeket.

Tonk Márton elmondta: a felsőoktatási intézmény négy oktatási helyszínén csaknem 2500 egyetemi hallgató és mintegy 230 főállású oktató kezdi el az új tanévet. A Brian élete című film ikonikus kérdését – Mit adtak nekünk a rómaiak? – parafrazálva számba vette, hogy mit adott a Sapientia EMTE az erdélyi magyarságnak és a felsőoktatásnak. Hangsúlyozta: az egyetem a jelenleg Romániában magyar nyelven tanuló fiatalok egynegyede számára kínál továbbtanulási lehetőséget. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön működő négy karral egész Erdélyt lefedi. A négy karon összesen 36 alapképzés és 15 mesterképzés van, idéntől pedig egy doktori iskolával is bővült a kínálat. A Sapientia EMTE számos hiányterületen is, elsősorban a műszaki és a mérnöktudományokban indított magyar nyelvű képzést. Hiánypótlónak nevezte például az agrár-, az erdő-, a kertész- és a környezetmérnöki, a tájépítészeti, a biotechnológiai és a lézersebészeti képzést.

Az egyetem által „döntő lökést” kapott az önálló magyar felsőoktatás Székelyföldön – mondta Tonk Márton. Az itteni karokon tanuló tehetséges erdélyi magyar fiatalok többsége ráadásul társadalmi, szociális és gazdasági okok miatt máshol nem tudna egyetemre járni – tette hozzá. Az egyetemről már csaknem 8000 olyan okleveles magyar értelmiségi szakember került ki, aki alapképzésben részesült, és 1150 olyan, aki mesterképzésben is. Tonk Márton az elmúlt 25 évért elsőként az egyetem oktatóinak, diákjainak mondott köszönetet, és megköszönte a mindenkori magyar kormány támogatását. Rámutatott: az egyetem értékteremtő, oktatási és közösségmegtartó munkáját a Tisza-kormány is elismeri. Magyar Péter miniszterelnök egy közelmúltbeli levelében közölte vele, hogy prioritásként kezelik az erdélyi magyarság és a Sapientia további támogatását.

Kató Béla nyugalmazott erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy aki iskolát, egyetemet alapít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak, az erdélyi magyarság megmaradjon. Ezt akarják az egyetemet alapító történelmi egyházak püspökei, az erdélyi magyar politikai képviselet és a mindenkori magyar kormány is – mondta. De az egyházaknak, a romániai és magyarországi politikai vezetőknek, értelmiségieknek „kötelességük és feladatuk” megteremteni a feltételeket is ehhez – szögezte le.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatott: a sapientiás hallgatók már egy olyan Erdélyben születtek, ahol van magyar egyetem, számukra természetes, hogy lehet magyarul tanulni, kutatni, vitázni, diplomát szerezni. Felidézte az alapítás nehéz folyamatát, és azt, hogy az utóbbi három és fél évtizedben az erdélyi magyarságnak számos intézményt kellett létrehoznia, megőriznie, visszaszereznie, és az elért eredmények mellett most is van bőven feladat. Az egyetemi hallgatók előtt álló egyik nagy kihívás a magyar és a román közbeszéd „rémes állapota”; rajtuk múlik, hogy milyen lesz a holnap közbeszéde, közélete, hogy Erdélyben újra „Tündérkert lesz, vagy zárt osztály” – figyelmeztetett.