Az oktatási tárca megoldásokat keres a tanügyi bérek emelésére, és megpróbál visszatérni a pedagógusok béremeléséről rendelkező 2008/221-es törvényhez annak érdekében, hogy 2010 januárjától 33 százalékkal emelkedjenek a rendszerben a fizetések — fejtette ki Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Mint mondta, a költségvetés-kiigazítással elvész az idei évre beütemezett ötszázalékos béremelés, de megmaradnak a bérpótlékok, és nem bocsátanak el alkalmazottakat. „Ha a 221-es törvény hatályba lépne, 33,6 százalékos béremelést lehetne eszközölni 2010. január 1-jétől, amikor a gazdaság valószínűleg helyreáll" — fűzte hozzá a miniszter.
Nem lesznek elbocsátások
Bár választhatta volna azt, hogy elbocsátja az állami alkalmazottak öt százalékát, a kormány úgy döntött, nem teszi meg ezt a lépést, és megtartja a jelenlegi munkahelyeket — jelentette ki tegnap Emil Boc kormányfő. Mint mondta, nem akarták, hogy sok alkalmazott állás nélkül maradjon, ezért lemondtak a tervezett elbocsátásokról. Hozzátette: az állami alkalmazottak alapbére nem fog csökkeni, és a kormányügynökségek átszervezése, illetve a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának megszigorítása nyomán, a gazdasági helyzet alakulása függvényében esetleg béreket is emelnek majd.
Bevezetik az átalányadót
Veszteséget kimutató vállalatok is fizetnek majd minimális adót átalányadó címén. A kormány erről készül sürgősségi rendeletet kiadni. Az átalányadó bevezetésének ötletét egy hónappal ezelőtt vetette fel először Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Indoklásként azt hozta fel, hogy számos cég papíron veszteséget jelent a pénzügyi év végén, miközben valójában nyereséggel zárt, hogy így kerülje el adófizetési kötelezettségeit. A pénzügyi tárca statisztikái szerint 2007-ben a 617 000 céges adóalany 40 százaléka jelentett két évben egymás után veszteséget. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter rámutatott: az állami adóbevételek 85 százalékát tizenkétezer adóalany biztosítja, vannak olyan ágazatok, ahol a cégek éves szinten 180 százalékos veszteséget jelentettek. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a kormány most készülő rendeletében, amely a Nemzetközi Valutaalappal született megállapodás nyomán szükségessé vált költségvetési módosításokat tartalmazza. Az intézkedések egyike éppen az átalányadó bevezetése lenne. A ma megvitatandó tervezet értelmében az újfajta adónemet ingatlanügyletekkel foglalkozó cégekre, kölcsönző- és lízingcégekre, őrző-védő vállalkozásokra, kiskereskedőkre, autószerelőkre, szállodákra, vendéglőkre és gyorsbüfékre, élelmiszer-ipari cégekre, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégekre, italgyártókra, tervező- és építőcégekre, utazási irodákra, szolgáltató- és szállítmányozási vállalatokra vetnék ki, de csak azokra, amelyeknek nincs vagy csak nagyon kicsi a nyereségük. A vállalatoknak továbbra is fizetniük kell az egységes, 16 százalékos nyereségadót. A minimális átalányadó mértéke 2200 lejtől 43 000 lejig terjed. Előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 000 lejt, utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt. Vagyis egy vállalatnak lehet bármilyen nagy összegű az éves forgalma, ha veszteséges, vagy a megjelölt aránynál kisebb a nyeresége, be kell fizetnie a számára megállapított minimális összeget.
Lassan csökken az infláció
A vártnál kevésbé csökkent az infláció márciusban, mert a gyenge lej miatt megdrágult az import. A tizenkét havi drágulás mértéke 6,71 százalék volt, februárban 6,89 százalék — közölte tegnap a statisztikai hivatal. A gazdasági elemzők 6,5 százalékot vártak. Márciusban a fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek februárhoz képest: az élelmiszerek 0,4, a nem élelmiszercikkek 0,7, a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A globális válság miatt idén meggyengült a lej a főbb valutákhoz képest, és ez visszavetette a belföldi keresletet, amely korábban a gazdasági növekedés motorja volt. A gyenge lej miatt emelkedtek az árak, mert többet kell fizetni az importért. Romániában egyike a legmagasabbaknak a kamatszint az Európai Unióban, és a vártnál kevésbé lassuló infláció miatt kétséges a kamatcsökkentés folytatása. A Román Nemzeti Bank, hosszas várakozás után, február elején negyed százalékponttal tíz százalékra csökkentette irányadó kamatát, azóta nem módosította.
