Több mint tíz év elteltével ismét megjelent a veszettség Hargita megyében. A fertőzést először szeptember 28-án két csíkszenttamási szarvasmarhánál igazolták, de a betegség hamarosan több felcsíki településen is megjelent. Háromszéken egyelőre nem mutatták ki a jelenlétét, de a megelőzés érdekében fontos lenne, hogy a gazdák mielőbb hazatereljék a legelőkről az állataikat – figyelmeztet Örsi Csaba megyei főállatorvos.
Kovászna megyében egyelőre nem igazoltak veszettségfertőzést sem állatnál, sem embernél. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház lapunk érdeklődésére közölte: idén egyetlen esettel sem találkoztak a sürgősségi osztályon, az intézményben legutóbb közel negyven évvel ezelőtt mutattak ki fertőzést embernél. Állatok esetében utoljára több mint tíz éve jeleztek fertőzést a megyében – tudtuk meg Örsi Csabától, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől.
A szomszédos megyében kialakult helyzet azonban ismét ráirányítja a figyelmet a betegség veszélyeire és a megelőzés fontosságára. A főállatorvos hangsúlyozta, hogy a fertőzés valamennyi házi és vadon élő emlősállatot megbetegítheti. Hargita megyében szarvasmarháknál, juhoknál, kutyáknál, macskáknál és rókáknál is diagnosztizálták a fertőzést. Az esetek felderítésében a Kovászna megyei állategészségügyi igazgatóságnak kulcsszerepe volt, ugyanis a veszettségre irányuló vizsgálatokat az intézmény laboratóriumában végezték el.
Amint a főállatorvos rámutatott, a kis- és nagykérődző-állományok egy része jelenleg is a legelőkön tartózkodik, ezért nem zárható ki, hogy a betegség Kovászna megyében is megjelenjen. Éppen ezért fontos, hogy a gazdák mielőbb hazavigyék a legelőn tartott állataikat, és lehetőleg zárt helyen tartsák őket, csökkentve a fertőzött vadállatokkal való érintkezés kockázatát és a fertőzés veszélyét.
Újrakezdték a rókák veszettség elleni oltáskampányát. Fotó: Farkas Orsolya
Zajlik az oltáskampány
A főállatorvos tájékoztatása szerint jelenleg Kovászna megyében is zajlik a veszettség elleni oltási kampány. A településeken plakátokat is elhelyeztek, amelyek tájékoztatják az embereket arról, hogyan zajlik a rókaállomány vakcinázása.
A rókák veszettség elleni oltáskampányát legutóbb 2023-ban szervezték meg Háromszéken: a veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó csalétkeket repülőgépből szórták szét, valamint a hatósági állatorvosok a vadásztársaságok szakembereivel együtt a települések környékén is helyeztek ki vakcinával ellátott csalikat az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság által kidolgozott procedúra szerint. Forráshiány miatt azonban az elmúlt három évben (mostanáig) nem került sor ilyen akcióra.
Az igazgatóság szeptember végi adatai szerint a Kovászna megyében nyilvántartott kutyák 99,6 százaléka rendelkezett veszettség elleni oltással, a macskák esetében azonban ez az arány mindössze 62,7 százalék volt. Örsi Csaba emlékeztetett, hogy a kutyák, a macskák és a vadászgörények veszettség elleni oltása kötelező. Az idei oltási kampány októbertől decemberig tart, ezt a kiegészítő oltások követik.
A rókák, a sakálok, valamint az oltatlan kutyák és macskák kiemelt kockázatot jelentenek a veszettség terjedése szempontjából. Fotó: pexels.com
Mi a teendő?
A veszettséget vírus okozza, egy, az idegrendszert megtámadó, hosszú (1–3 hónapos! – szerk. megj.) lappangási idejű betegségről van szó, amely a tünetek megjelenése után szinte minden esetben halálos kimenetelű. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tájékoztatója szerint a vírus a fertőzött állat nyálával, leggyakrabban harapás útján terjed, de nyílt seben, illetve a szem, az orr vagy a száj nyálkahártyáján keresztül is bejuthat a szervezetbe. Fertőzöttségre utalhat az állat szokatlan viselkedése: fokozott nyáladzása, nyelési nehézsége, bizonytalan járása vagy görcsös rángatózása. Különösen gyanús, ha egy rendszerint rejtőzködő, éjszaka aktív vadállat nappal is kóborol.
A közegészségügyi igazgatóság arra figyelmeztet, hogy a veszettség az emberekre is veszélyes. Állatharapás esetén a sebet azonnal, bő vízzel és szappannal ki kell mosni, majd haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A tájékoztató szerint a veszett állattal érintkezésbe kerülő személyeknél az időben megkezdett kezeléssel megakadályozható a betegség kialakulása. A kezelés része a veszettség elleni oltás és az ellenanyag beadása.
Örsi Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy minden gyanús esetet haladéktalanul jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak. Igazolt fertőzöttség esetén a szakemberek megteszik a szükséges intézkedéseket, többek között védő- és megfigyelési körzeteket jelölnek ki, karantént rendelnek el, megkezdik a fertőzés forrásának felderítését és az esetleges érintkezések feltérképezését. Szükség esetén az érintett településeken rendkívüli oltási kampányt indítanak, és intézkednek a fertőzési gócpontok felszámolásáról.
Hargita megyében a hatóságok kiterjesztették az oltási kampányt, már a juhokat és a lovakat is oltják. Az ottani megyei főállatorvos szerint jelenleg tetőzik a fertőzés terjedése, és még mintegy két hétbe telhet, amíg az oltások hatására csökkenni kezd az új esetek száma – számolt be a Székelyhon tegnap. A Hargita Népe információi szerint október 16-ig 72 ember esetében végeztek orvosi kockázatértékelést a csíkszeredai kórházban, közülük 18-an ellenanyagot is kaptak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
