Dénes István nyomdokain a Kakasbarázdán

Dénes István (1954–2005) életéről baróti sírjánál Demeter Zoltán művelődésszervező, a honismereti túrasorozat kezdeményezője beszélt, ahonnan a résztvevők a Hagymás-tetőn lévő egykori mészkőbányához, a kirándulás kiindulópontjához utaztak. Mivel Dénes István szenvedélyesen foglalkozott régészettel is, az érdeklődők ezúttal egyik kedvelt kutatási területével, a Persány-Rika-hegység sajátos töltésvonulataival ismerkedtek, a védelmi földművek, árok- és töltésrendszerek együttesen Kakasbarázdáknak nevezett vonalát követve Udvarhelyszék, Háromszék és Erdővidék határvidékén. A negyvenhat túrázó a Hagymáskőtől indult és a Rika várához érkezett meg, ezen a mintegy tizenöt kilométeres, turistajelzés nélküli szakaszon két székelyudvarhelyi régész, Kosza Antal és Sófalvi András vezetésével haladtak, jobbára erdei, helyenként alig járható, fákkal sűrűn benőtt részeken.

Sófalvi András több helyszínen, részletesen szólt a Kakasbarázdáról, legalábbis arról, amit a régészek eddig bizonyosan tudnak róla: ezt a földműrendszert a 6–9. században alakították ki több százezer, akár több millió köbméter föld megmozgatásával, több helyen faszerkezetet is építettek, amely később lángok martalékává vált. Számos kérdés vár még megvilágításra, a földsáncrendszer rendeltetése sem egyértelmű, az viszont bizonyos, hogy Dénes István e tekintetben is alapos, komoly régészeti kutatást végzett, a Kakasbarázda legelső szakszerű térképét is ő készítette el.