Négy díjat nyert Galacon A vihar

Az október 10–18. között szervezett galaci komédiafesztivál 37. kiadásán díjat kapott maga az előadás, valamint annak rendezője és két színésze is. A teljes produkció az esztétikai kifejezésmód frissességéért, Bodó Viktor rendező pedig „a klasszikus dráma posztdramatikus színházi nyelvre történő átültetéséért” részesült elismerésben. A színészek közül Kónya-Ütő Bencét Caliban szerepének összetett színészi megközelítéséért díjazták, Korodi Janka pedig Ariel szerepének megformálásáért nyerte el a galaci Fani Tardini Drámai Színház színésztársulata által adományozott Mihai Mihail-díjat.

Már az meglepő volt, hogy elhívták a Tamási Áron Színház előadását Galacra, egy olyan városba, ahol a legutóbbi népszámlálás adatai szerint csupán hetven magyar él – mondta lapunknak Albu István, a Tamási Áron Színház igazgatója. A hetvenből talán ketten voltak magyarok a nézőtéren – tette hozzá –, amit jól lehetett hallani a reakcióikból, ugyanis csak ők nevettek ott, ahol a poén elhangzott, a közönség többi része csak a felirat elolvasása után nevetett. Albu István szerint a rendezvény szervezői bevallották neki, számukra is kérdés volt, hogy miként fogadják majd ezt a produkciót a galaciak, ők ugyanis nincsenek hozzászokva a feliratos előadásokhoz, magyar társulat talán még sosem lépett fel a galaci színházban. „Azonban nagyon értő közönségük volt, minket is meglepett, hogy mennyire ráhangolódtak erre a gyors ritmusú előadásra, amit alig lehet felirattal kísérni. És jólesett hallani, hogy milyen ámulattal beszéltek a társulatunk szervezettségéről, beleértve a műszakot is, hogy mennyire tudták értékelni a munkát, amit láttak tőlünk. Azt hiszem, a díjak is tükrözik azt a lelkesedést, amit az előadásunk kiváltott” – fogalmazott a társulatvezető. Hozzátette: ezúton is szeretne gratulálni a galaci turnéhoz az előadás minden alkotójának, a műszaki és technikai munkatársaknak is. 

Korodi Janka így fogalmazott a kiszállásról: „Nagyon jól telt ez a két nap Galacon. Az előadást nagy szívvel fogadták, és a díjátadón is nagyon lelkes visszajelzéseket kaptunk. Különösen jóleső olyan díjat kapni, amelyről az ottani színészkollégák szavaznak, tehát bizonyos értelemben a szakmaiságot a praktikus oldalról nézik. Az meg ráadásöröm, hogy az elismeréseket egy olyan előadásért adták, ami fontos számomra, ami mindig «emlékeztet» arra, hogy a színház (vigyázat, közhely következik!) közös játék. A nagyobb hangsúly pedig a közös szón van.”

Kónya-Ütő Bencét is megkérdeztük újabb díjáról, ő pedig így fogalmazott: „Nagyon, de tényleg nagyon sok szakmai visszajelzést kapok mostanában, gondolkozom, hogy mit lehet ezzel kezdeni. Viszont díj ide vagy oda, annyira szuper embereket ismertem meg a galaci színházban, annyira velünk voltak az ottani kollégák és nézők is. A díjátadó után szó szerint elárasztottak a lelkesedésükkel, hogy mennyire egyben van a társulatunk, mennyire performatívan (nem a teljesítményre értendő, hanem a színészi játék minőségére) játszunk. Akarnak Szentgyörgyre jönni, hogy még lássanak minket. Nézők, színészek egyaránt. Hát van ennél nagyobb elismerés egy színháznak?”