Aki az „élet földjét”, a falvakat járja, annak alkalmazkodnia kell az ott sorakozó eseményekhez. Úti célunk ezúttal Felső-Mezőföld vidéke.
A térség még a csernátoni termő lapály része, és nem kellett hírek nélkül továbbsietnünk, javában folyt a munka a Timate Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. háza táján. Telephelyükön a főtermény, a krumpli válogatása zajlik épp – mondta, majd mutatta Bajcsi Ákos mezőgazdász mérnök, s elmondta: növekvő a kereskedelmi érdeklődés a szalmakrumpli előállításához való burgonya iránt. A csomagolási eljárásban a gépi osztályozás mellett elég sok kézzel végzett munkára, odafigyelésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy a cég elsősorban nagykereskedelmi egységeket szolgál ki (közismert nagyáruház-láncnak is szállítanak), minden felvásárlójuknál van olyan szakmegbízott, aki ellenőrzi a leszerződött áru minőségét.
Igénylik a szalmakrumplit – mutatja Bajcsi Ákos társtulajdonos
Mint említette, minden esztendőben van olyan termény is, ahol kétkezi munkásra is szükségük van: olyanokra, akik például az étkezésben főszerepet játszó sárgarépát készítik elő a mosásra. A jelenlegi esztendő – bár esős periódusok váltakoztak száraz időszakokkal – több terménynél kiemelkedő termést mutatott, megfelelőnek mondható a krumplinál és a hagymánál, a sárgarépánál és még a céklánál is szükség volt az öntözésre. A legsikeresebb termény ez évben a búza volt, rekordtermést értek el. „A sikerek mellett kiemelhető, hogy több termény számára nem volt elég a mutatkozó tárolási felületünk, ami figyelmeztetés az elkövetkező esztendőkre” – zárta a beszámolóját.
Már a Kézdimárkosfalvához tartozó Mátisfalva falurészen, de Márkosfalván is jóleső érzéssel szemléltük a kapuk előtt a krumplival teli zsákokat, aztán lencsevégre kaptuk a hatalmas növésű mátisfalvi rezgőnyárfákat, melyeknek lombjait részben már színesre változtatta a dér, a mi korai hóharmatunk. Nevéhez magyar hallgató nóta is kapcsolódik, ki ne hallotta volna például a dalt: „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele...”
Lapunkból tudtuk meg, hogy a márkosfalvi református templom külső falára a Vitézi Rend által elhelyezett emléktábla előtt már lezajlott Sipos Gyula nyugalmazott altábornagy családi emlékezése, aki Márkosfalva szülötte volt (született: 1872. szeptember 20-án). Örömmel tekintettük meg a márkosfalvi temető vadonatúj gyalogkapuját, ami helyi alkotás, készítette a márkosfalvi ifj. Karsai József fafaragó mester. Gratulálunk, ugyanis az új székely kapu némileg védi is a helyi temető egyik legrégibb faragott sírkövét.
„A válogatáshoz kéz és szem is kell”
Ez a kő őrzi Kézdimárkosfalva jeles szülöttének, Bodola Lajos (1825–1897) főhadnagynak porait is, aki Gábor Áron segítője volt az ágyúöntésben. Bem őt bízta meg a Vöröstoronyi-szoros védelmével. Törökországba emigrált, ahol Kossuth szolgálatába szegődött. Olaszországban mint út-, híd- és vasútépítő mérnök dolgozott. Hazatérve szakíróként működött. A helyi értelmiségiek feladata is lenne temetőink tanulmányozása, minden temetőnk ugyanis egy helytörténeti és történelmi emlékhely.
Megérkeztünk Kézdimartonfalvára, ahol sok érdekességről kellene írnunk. Egyet kiválasztottunk: a település jeles szülötte volt Kalabér László (1937–2008) hazai ornitológus, utazó, muzeológus és szakíró, aki benyomásairól Kézdimartonfalvától Új-Zealandig c. kötetében számolt be (Sepsiszentgyörgy, 1997). Martonfalván nevét – tudtunkkal – nem őrzi emléktábla. Megszólítottunk egy martonfalvi idős hölgyet: mutatná meg a Kalabér-bennvalót: ott van, lassan megy tönkre még a kapuja is.
Sipos-ünnep Márkosfalván a néma harang mellett
Passzióval-megelégedéssel írom-járom Háromszék érdekes falvait-településeit, tudom, hogy az olvasó megérti, miért nem cseréltem volna el jelenlegi hivatásomat másféle hétköznapi megbízatásokkal. Kalabér Lászlót Szászrégen városa tiszteletbeli tagjává választotta, szülőfaluja is megérdemelne legalább egy emléktáblát.
Mondhatni dobásnyira van Kézdimartonfalvától Hatolyka, az a hely, ahol a Föld mélyének rétegei közül gyógyító erejű szén-dioxid, mofetta-gyógygáz tör a felszín felé, s bár a mezei munka dandárja lejárt, még mindig meglepően kevés itt a kezelést óhajtók száma. Hatolykafürdő minden olyant megad, ami Kovásznán elérhető: orvosi ellenőrzés működik a létesítményben, ott a szénsavas meleg borvizes kádfürdő, ahol végeznek hidromasszázst is. Van elektroterápiás és ultrahangkezelés, van szauna és relaxációs gyógymasszázs is. Hatolyka, illetve a kézdivásárhelyi Fortyogófürdő mélyrétegei tele vannak az említett gyógyító gázzal, kár, hogy Katolna község építés előtti önkormányzata nem pályázhatott a közeli borvíztöltődére, ahol „mondhatni” ingyen jön a mélyből a pénzt hozó szénsavas ásványvíz.
Gyógygáz-fürdő Hatolykán
Szentkatolna település és szélesebb körben Katolna község lakói lassan belépnek a késő őszi vallásos szokások, szentmisék és templombúcsúk téli hangulatkörébe. Mi itt már lelkileg készülünk több környékbeli templomunk búcsúünnepére, benne vagyunk az aprószenteki és a Katalin-emlékimádás, búcsú időszakában.
Katolna község önkormányzatának tevékenységével találkoztunk lépten-nyomon mindenütt, ahol már végét közelíti az építési szezon is. Lassan beteljesednek az infrastrukturális beruházások, miként azt is hisszük, hogy rövidesen sor kerül majd a műemlék imecsfalvi Cserey-kúria mentési munkálatainak elvégzésére is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
