A baróti Tortoma Önképzőkör meghívottja nemrég az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke, Kovács Lehel István volt, aki történelmi-földrajzi témájú előadásában a Kárpátok főgerincén húzódó egykori államhatár, a köztudatban Magyarország „ezeréves határa” néven élő, ma már csak képzeletbeli vonal történelmi alakulását, változásait boncolgatta, bemutatva a témában írt könyveit, turistakalauzait is. Ezúttal a Határjárók a Kárpátokban sorozat hetedik és nyolcadik kötete „került terítékre”, mely a Bánkota-hágótól Predeálon át a Törcsvári-hágóig kalauzolja az olvasót és a turistát.
Előadásának bevezetőjében Kovács Lehel István mindenekelőtt az államhatár fogalmát tisztázta. Ami ma már egy mérnöki pontossággal meghúzott, néhány méter széles földsáv, a történelmi időkben azonban ez nem mindig volt így, sőt, inkább egy képlékeny határsáv volt határvonal helyett. A honfoglalástól kezdve egészen a tatárjárásig például nem államhatárról, hanem gyepűrendszerről beszélhetünk: a gyepű helyenként akár 200 kilométer széles is lehetett. Az Erdély határán fennálló védősáv már az avar korban is létezett, a térségben 24 avar kori várat azonosítottak, ezeket a turisták is felkereshetik. Történelmi visszatekintőjét az előadó azzal az időszakkal folytatta, amikor Erdély és a Barcaság délkeleti határainak őrzését az 1200-as években a II. Endre király által a Barcaságra behívott német lovagrend tagjai vették kézbe. Nekik elsősorban a túloldalon élő kunok betörései ellen kellett védekezniük mindaddig, amíg a tatárok a kunokat el nem űzték ebből a térségből. Az addigi gyepűrendszert a török időkben váltották fel a végvárak, illetve a katonai határőrvidékek. A határvédelmi feladatokat ekkor már reguláris katonaság látja el.
A határok alakulásában a következő történelmi fordulópont a 18. században, a Habsburg–török háborút lezáró karlócai béke után következik be, amikor már meghúznak egy konkrét határvonalat Erdély és a Kárpátokon túli területek között.
A határfelméréseket ezután már nagyon nagy pontossággal készítik el osztrák térképészek, megszületnek a katonai felmérések. Olyan nagy pontossággal dolgoznak, hogy még a házak végében található tyúkólakat is bejelölik a térképeken – hangoztatta az előadó.
Érdekesség, hogy Mária Terézia két román határőrezredet is felállít a határ védelmére, aztán az Osztrák–Magyar Monarchia elkezdi kiépíteni a határvonalakat: ez lett a világ legelső, tudományos szempontokra támaszkodó, matematikai pontossággal felmért és leírt, jelzett határvonala. 1887-ben egy magyar–román vegyes bizottság járta végig a Kárpátok főgerincét, hogy megállapítsa a határvonalat, 1888-ban pedig a 14. törvénycikkellyel rögzítették azt. „Ekkor pontos határleírás is készült, innen tudjuk mi is egészen pontosan, hogy hol húzódott Erdély egykori határa” – magyarázta Kovács.
1900-ban megtörtént az első határrevízió, ekkor kiadtak egy még pontosabb térképet Magyarország és Románia határáról, mely az ún. „marosvásárhelyi rendszerben” készült el, dupla vetületet alkalmazva. Ez a térkép ma is használható, átültethető a mai GPS- rendszerbe. Ez a térkép a mai határjelkutatás alapja – tudtuk meg.
Ami a határjelek együttesét illeti, azok a terepen határoszlopokból, határhalmokból és sziklákba vésett jelekből állnak, melyeket aztán 1944 után a román hatalom igyekezett eltüntetni, olyannyira, hogy a hetvenes években külön katonai alakulatot küldtek ki a határjelek megsemmisítése céljából a Kárpátok gerincére.
De szerencsére maradtak is meg belőlük, így azok a turisták, akik eziránt érdeklődnek, igazán haszonnal forgathatják a Határjárók a Kárpátokban sorozat könyveit, mert – mint az egyik könyv előszavában olvashatjuk – a határtúra egyben belső zarándoklat is lehet: az nem egy elveszett birodalom iránti nosztalgiáról, hanem az utat bejáró belső megerősödéséről, egymás elfogadásáról szól.
Kovács Lehel István bemutatta a sorozatban nemrég megjelent hetedik és nyolcadik kötetet, melyek a Kárpát-kanyar és a Bucsecs-hegység gerinceire kalauzolnak, valamint ráadásként A 34-es határvadászok emléktúrája című könyvecskét is, mely a Csíki-havasokbeli Óriás-tetőre hívogatja az olvasót, a történelmi határ védelmében 1944-ben vívott súlyos harcok színterére.
A jól sikerült est végén Bartha Imre Wass Albert-verset szavalt, az előadónak pedig többen is gratuláltak történelmi hagyatékunk megőrzése érdekében végzett lelkiismeretes munkájáért.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
