Végre!

Tudja-látja az egyszerű polgár is, hogy rossz ez a kormány, a szociáldemokrata miniszterek személyében tele van hozzá nem értő vagy kétes figurákkal, parlamenti többsége sincs, nemhogy víziója – de úgy van vele mindenki, mint a székely bácsi: jó, hogy legalább van ez a rossz is. Nem valószínű, hogy az Ilie Bolojant májusban megbuktató erőknek ez volt a célja, de majdnem fél évvel a politikai válság kirobbantása után sikerült olyan alacsony szintre levinni a társadalom elváráshorizontját, hogy most megkönnyebbülten szusszan fel mindenki: végre! Mindegy milyen, fő, hogy van kormányunk.

Különben a most hivatalba lépett új kabinet nem rosszabb és nem jobb, hanem pontosan olyan, mint maga az ország: mindig többnek akar látszani, mint ami valójában. A legpontosabban talán Titu Maiorescu fogalmazta meg másfél évszázaddal korábban: „a tartalom nélküli formák” birodalma. Kívülről – értsd: a nemzetközi színtérről, Brüsszelből, az Európai Unió döntéshozói felől, a NATO-szövetségesek erőközpontjaiból, a hitelezők perspektívájából – nézve még elfogadhatónak tűnik, legalábbis Luca Niculescu kormányfő, Alexandru Nazare pénzügyminiszter, még akár Sebastian-Dănuț Neculăescu külügyér személye is ezt a képet hivatott megteremteni, az pedig kifejezetten „trendi” vonás, hogy külön miniszter foglalkozik majd a mesterséges intelligencia ügyével. Aztán minél közelebbről nézi az ember a kormánynévsort, annál több problémára bukkan, ha pedig igazán elmélyül benne, még tán a gyomra is felfordul.

A kabinet beiktatása kapcsán ugyanakkor az igazán jó, hosszabb távon bizakodásra okot adó fejlemény, hogy van immár ellenzék is a parlamentben. Végre! A korábbi nagykoalíció egyik legfőbb hátránya ugyanis éppen az volt, hogy a népszerűtlen intézkedésekre kényszerülő kormánypártok mindenikének romlott a megítélése, az ellenzéki térfélen pedig egyetlen erős párt a szélsőséges AUR volt, amely így az elmúlt másfél évben tovább tudta növelni támogatottságát. A liberálisok, az USR és az RMDSZ ellenzékbe vonulásával most ez a helyzet fordulatot vehet, mindhárom alakulatnak van esélye erősödni, és két év múlva valós alternatívát kínálhatnak. 

Magyar szempontból is jelentős változást hoz az új kormány beiktatása: az RMDSZ ugyanis már nem tagja a kabinetnek, jóllehet a liberálisokhoz hasonlóan kötött egy fél évre szóló politikai megállapodást Luca Niculescu miniszterelnökkel. Figyelemre méltó Kelemen Hunor érvelése is, amellyel a PSD-vel közös kormányzást elutasította: a szövetségi elnök szerint „erkölcsi szempontból” lehetetlen volt tábort váltani. A nóvum az érvelésben az „erkölcsi” jelző. A szövetség az elmúlt években többnyire a pragmatizmust, a hatalomközeliséget választotta: mindenkivel hajlandó volt szövetkezni, ha úgy vélte, az előnyös lehet az RMDSZ és a magyar közösség számára. Hogy ez stratégiai fordulat-e az RMDSZ működésében, amely elmozdulást jelez egy sokkal inkább értékközpontú politizálás irányába, elköteleződést egy következetesen reformpárti irány mellett – az Adrian Veștea kormányalakítási próbálkozása idején tanúsított magatartása ezt a feltevést erősíti –, vagy csak rövid távú taktikai elem, melynek célja, hogy megpróbálja visszaszerezni azon szavazói bizalmát, akik kiábrándultak a kormányzással járó intézkedések miatt, azt az idő eldönti. Lehetnek azért bőven olyan magyar választók, akik a stratégiai fordulatban bízva azt mondhatják: végre!

 Fotó: gov.ro