A székely mondás szerint, Csíkban a veréb nem madár. Az őszi erdőket járva hasonlóan meghökkentő ténnyel szembesülünk: itt a tőke nem tuskó, a tőkegomba pedig nem tuskógomba.
Bár a köznyelvben szinonimaként használjuk, a mikológiában két teljesen különböző nemzetséget jelölnek: a tuskógombák az Armillaria, a tőkegombák a Pholiota család tagjai. Rokonságuk jóval távolabbi, mint azt hasonló élőhelyük alapján gondolnánk.
A két csoport elkülönítése nem csupán elméleti kérdés, hanem komoly gyakorlati és gasztronómiai jelentőséggel is bír. Mindkét nemzetség korhadó fák törzsén vagy gyökerein terem, gyakran nagy csokrokban, ám néhány jellegzetes határozóbélyeg alapján könnyen megkülönböztethetők egymástól.
A tuskógombák kalapja többnyire mézszínű vagy barnás, felületén apró, sötét, lekopó pikkelyekkel. Ezzel szemben a tőkegombák kalapja rendszerint sokkal élénkebb – aranysárga vagy narancsos – árnyalatú, és durva, tartós pikkelyek borítják.
A legbiztosabb határozóbélyeg a spórapor színe. A tuskógombák spórái fehérek vagy krémszínűek. A sűrű csokrokban növő termőtestek alsó kalapjain gyakran jól látható a fölöttük álló példányok által lehullatott fehéres spórapor. A tőkegombák spórapora ezzel ellentétben rozsda- vagy dohánybarna, ami az idősebb példányok lemezeit is hamar sötétre színezi.
A tönkön látható gallér is eltérő: a tuskógombáknak jól fejlett, sárgásfehér gallérjuk van, míg a tőkegombáknál ez csupán egy múlékony, barna spóráktól elszíneződött gyűrűzóna.
Gasztronómiai szempontból óriási a szakadék a két nemzetség között. A gyűrűs tuskógomba – amelyet Háromszéken inkább gebegomba néven ismernek – kiváló, közkedvelt étkezési gomba. Fontos tudnivaló azonban, hogy nyersen mérgező, ezért legalább 20 percig tartó alapos főzést vagy sütést igényel. Az Európában honos tőkegombák ezzel szemben kesernyés ízük és rostos állaguk miatt étkezési szempontból teljesen jelentéktelenek, sőt, egyes fajaik gyomor- és bélrendszeri panaszokat, mérgezést okozhatnak. Világszerte viszont akadnak ehető tőkegombák is, amelyek közül a Kelet-Ázsiában előszeretettel termesztett nameko (Pholiota microspora) a legnépszerűbb.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
