A magyar kultúra támogatásáról beszéltek Kolozsváron

Az államtitkár Mattyasovszky-Zsolnay Bencével, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökével közösen vett részt a Paradigmaváltás az állam és a kultúra viszonyában című beszélgetésen. A Planetá­rium kávézóban tartott kerek­asztal-beszélgetés során Lovassy-Cseh Tamás moderátor és a főként fiatalokból álló közönség kérdéseire válaszoltak.

Nagy Ervin kifejtette: a kultúrához való hozzáférés alapjog, ezért azt szeretné elérni, hogy a magyar gyermekeknek – bárhova is szülessenek – hasonló lehetőségeik legyenek a magyar kultúra megismerésére. Ehhez szerinte infrastruktúra és jó szakemberek kellenek, ezért szeretnék „visszacsatornázni” a szakembereket a döntéshozatalba, az előző kormány által kinevezett „politikai bizalmik” helyébe. Ha a magyar Európához tartozó, magaskultúrával rendelkező nép akar lenni, a minőség kell hogy döntő legyen, nem a politikai bekötöttség – húzta alá.

Hozzátette, hogy az eddig egyoldalú finanszírozási rendszert mindenki számára elérhetővé kell tenni, de ezenkívül a modern kori kihívásokkal is foglalkozni kell, stratégiákat kell kidolgozni azokra. Az államtitkár a benne élő Erdély-képre vonatkozó kérdésre közölte: nagyapja Erdélyből származik, és a régióval kapcsolatos hiányérzetét színművészként pótolta azáltal, hogy sokat játszott Erdélyben. Erdély olyan ízt ad a magyar kultúrának, amire mindenképp támaszkodni kell, ezért minden magyar művésznek azt ajánlja, „merítkezzen meg benne” – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy felvidéki felesége, Borbély Alexandra színésznő révén más lett a viszonya a külhoni magyarsághoz. Meggyőződése, hogy az erdélyi és magyarországi értelmiség „egy és oszthatatlan kulturálisan”, ezért mellérendelt, partneri viszonyra törekszik a kulturális terület külhoni szereplői­vel. A kultúrának organikus egységnek kell lennie, és a kultúraszervezésnek természetes része kell hogy legyen a kolozsvári független színjátszás támogatása is – hangsúlyozta.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence Erdély-élménye is a színházhoz kapcsolódik, szerinte az erdélyi színházak „óriási innovációt” hoztak a magyar kultúrába. Az NKA-alelnök az előző kormány örökségéről elmondta: nem volt különbség a külhoni és a magyarországi támogatáspolitika között, mindkettőt a „kézből etetés” módszere jellemezte.

Mint elhangzott, látogatásuk célja, hogy „első kézből” tájékozódjanak az erdélyi helyzetről. Kiderült, hogy nagy a lemaradás, sok mikroközösség, kritikus hangú kulturális tér óriási hátrányt szenvedett az elmúlt időszakban, az újraélesztésükre van szükség. Nagy Ervin szerint a magyar kultúrpolitikában „a szárnyra kapást” kell segíteni, főként a fiatalok térnyerését kell támogatni. Mattya­sovszky-Zsolnay Bence nagyon fontosnak nevezte a közvetlen párbeszédet a kultúra alakítói és finanszírozói között. Főként a külhoni kulturális szereplőkhöz szólva aláhúzta: nem kell senkinek attól tartania, hogy a valós kulturális projektekre kevesebb pénz fog jutni, csupán igazságosabb és teljesítményalapú lesz az elosztás.