A Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási reformot előkészítő munkacsoportja egyes kisvárosok összevonását vagy községgé való visszaminősítését is mérlegeli – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatóján Dragoș Benea európai parlamenti képviselő, a munkacsoport koordinátora. Mint fogalmazott, a PSD elképzelései túlmutatnak a fejlesztési minisztérium által előkészített önkéntes összevonásokon. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond úgy véli, a települések összevonásánál figyelembe kell venni az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat.
A PSD politikusa emlékeztetett, hogy Romániában több mint 450 közigazgatási egységnek 1500-nál kevesebb, további mintegy 1100-nak pedig legfeljebb 3000 lakosa van. A városok több mint 55 százaléka már nem éri el a törvényben előírt 10 ezres lakossági küszöböt, miközben továbbra is városi szintű közigazgatást tart fenn. Benea szerint ezért egyes kisvárosok összevonása is szóba jöhet. Példaként a Bákó megyei Slănic Moldova és Târgu Ocna esetét említette: elképzelhetőnek nevezte, hogy a területi-közigazgatási átszervezés után a két település egyetlen várost alkosson.
Az EP-képviselő elmondta, hogy a PSD munkacsoportjának részletes javaslatai várhatóan márciusra készülnek el. Az elemzéshez a 2025-ös lakónépességi adatokat használják. Benea hangsúlyozta, hogy a jelenlegi polgármestereknek 2028-ig ki kell tölteniük mandátumukat. Ezért a közigazgatási változtatásokat legkésőbb egy évvel a 2028-as önkormányzati választások előtt végre kell hajtani, ugyanakkor az új, 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus indulása is sürgeti a reformot.
A politikus kijelentette, hogy a falvak neve nem változna, az összevont községeké azonban igen. Ahol emiatt személyi okmányokat kell cserélni, átmeneti időszakot vezetnének be, és a költségeket az állam állná. Benea azt is közölte, hogy a PSD elképzelései túlmutatnak a fejlesztési minisztérium által előkészített önkéntes összevonásokon. A tárca jelenleg az 1500 főnél kisebb települések önkéntes egyesülését ösztönözné, a PSD munkacsoportja viszont ennél szélesebb körű átszervezést vizsgál.
Kikérni a helyi közösségek véleményét
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond tegnap kijelentette: a települések összevonásánál figyelembe kell venni az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat, ezért a közigazgatási reform nem alapulhat kizárólag számszerű kritériumokon.
A parlamentben nyilatkozó politikus szerint az RMDSZ elvben nem ellenzi a reformot, de a települések összevonásáról minden esetben ki kell kérni a helyi közösségek véleményét népszavazáson.
„Nem lehet népszavazás nélkül, és nem lehet az etnikai szempont figyelembevétele nélkül végrehajtani a reformot. Ezt a kérdést nem lehet leegyszerűsíteni egyetlen számszerű kritériumra” – nyilatkozta Csoma.
A frakcióvezető közölte, hogy ha a kormány olyan tervezetért vállal parlamenti felelősséget, amely nem veszi figyelembe a helyi népszavazások eredményét és az etnikai szempontokat, az RMDSZ minden rendelkezésére álló parlamenti eszközzel megpróbálja megakadályozni az elfogadását. Ezek között említette az alkotmánybírósághoz fordulást és a bizalmatlansági indítvány benyújtását is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
