Kuti János
Nagyot bukott az amerikai elnök, Donald Trump pártja, a republikánus a múlt héten. Egy pártnak szokott lenni egy húzó embere, és most is volt a republikánusoknak: az elnök, aki húzta őket. Lefelé. Pedig milyen nagy tervekkel állt neki Trump, hogy Amerikát naggyá tegye! Ennek érdekében még tengeröblöket és tavakat is Amerikának keresztelt át.
Biztos azt gondolták, hogy egy igazán nagy ország csak önmagával lehet határos, úgyhogy az amerikai belügyminisztérium 2025. január 24-én bejlentette, hogy Amerikai-öbölre keresztelik át a Mexikói-öblöt. Trump felvetette azt is, hogy Új-Mexikó állam nevét Új-Amerikára kell cserélni. Miután augusztusban fellángoltak a kereskedelmi és vámviták Kanadával, az északi határon lévő Ontario-tavat keresztelték Amerika-tóra. Trump egyszerűen egy filctollal áthúzta az Ontario-tó feliratot és megmondta, hogy az átnevezéshez „csak egy tollra és némi intelligenciára van szükség”.
Ilyesmi történt már az első világháború után is, Európában viszont országhatárokkal firkálták össze a térképeket. Aztán át kellett írni a vonalak túloldalára átkerült a helységek neveit, s nem kis intelligencia kellett ahhoz, hogy „megfelelő” nevet találjanak mindennek, aminek neve addig csak egy másik nyelven volt. A régi nevek maradványaként idehaza utolsóként talán Bálványosfürdő tartotta magát, most javasolta Băile Bălvănișre lecserélni nyolc AUR-os képviselő.
Trump egyébként az egész világtérkép átírásáról is ábrándozott, csak azt nem tudta eldönteni, hogy az Atlanti- vagy a Csendes-óceánt kereszteli-e át Trump-óceánra vagy Amerikák óceánjára. Még jó, hogy nem javasolta Európa átkeresztelését Amerikára. Át akarta venni Grönland szigetét is, mert azzal szépen gyarapodott volna az USA területe, de végül abban egyeztek meg Dániával, hogy „megteszik a szükséges lépéseket, hogy biztosítsák Grönland biztonságát és védelmét”. Ezt az egyezséget nevezte USA külügyminisztere „az Egyesült Államok és az amerikai nép hatalmas győzelmének”. De hogy kit is győztek le, azt nem mondta. A Hormuzi-szorosban sem sikerült még győzni az irániak ellen, pedig azt már Trump-szoros néven is szerepeltetik. Ha esetleg nem jön össze a győzelem, még van lehetőség a Báb-el-Mandeb-szoros Trump-szorosra való keresztelésére.
Az elnök elvárt volna legalább egy Nobel-békedíjat is, de állítólag megtagadták tőle, pedig igazán nagy békeharcos. Azt, ami az amerikai katonák venezuelai kiruccanása volt, valóban nem lehet háborúnak nevezni. 150 percig tartott, elfogták Nicolás Maduro elnököt, New Yorkba szállították, és ott narko-terrorista összeesküvéssel, gépfegyverek és pusztító fegyverek tulajdonlásával vádolták. Az igaz, hogy az USA-ban is lehet fegyvereket birtokolni, de azok valószínű nem gép-, és pusztító fegyverek, csak jámbor lőfegyverek, amiket például az iskolákban használnak lövöldözésre.
Megválasztásakor Trump megígérte, hogy 24 óra alatt békét teremt Ukrajna és Oroszország között. De vagy az idő telik lassan, vagy mi értettük rosszul, és nem rögtön a legelső nap végén kellett volna kitörjön a béke, hanem 24 óra alatt fogják azt megcsinálni, de csak valamikor később. Hibásak ebben a harcoló felek is, akikkel állandóan tárgyal, de azok nem értenek a szép szóból. Állítólag a republikánusok azért szenvedtek el súlyos választási vereséget, mert az iráni háborúban nem győztek és drága lett az üzemanyag, amiért a háborúminiszterré átnevezett Pete Hegseth védelmi miniszter a hibás. Úgy kellett nekik, ha egy háborús miniszterre bízták a támadást! Rendes országban a külföldi inváziókat például mind a védelmi minisztérium hajtja végre. Most már azt sem lehet tudni, mit jelent az, hogy Trump elnök megvédte a védelmi miniszterét a demokraták támadásaitól.
Most a lengyel és a spanyol miniszterelnök, Donald Tusk és Pedro Sánchez bolhái is táncolnak örömükben, hogy Trump pártja vesztett, de lehet, hogy Trump még erőteljesebben folytatja eddigi támadó politikáját Európával szemben is, amelyet riválisának tekint.
Érdekes, hogy Amerikában is olyasmivel nyernek mostanság választásokat, mint amivel nálunk felé szokás. A demokraták szenátusi vezetője, Chuck Schumer szerint ott is a korrupciós ügyek és a lakosság növekvő terhei voltak a legfontosabbak. Érdemi lépéseket akarnak tenni az árak letörésére. (De akkor az vajon piacgazdaság vagy szocialista tervgazdaság lesz-e?) Azt is ígérte, hogy számos vizsgálat indul majd, például azért, mert Trump a nép felhatalmazása nélkül háborúzott Iránnal, amit le fognak zárni. (Azt idővel meglátjuk, hogy mit fognak és mit zárnak, Trumpot, Iránt vagy a háborút.)
De ha úgy alakul, hogy Amerika békét köt Iránnal, az USA nevében a Nobel-díjat vajon Trump fogja átvenni?
Donald Trump amerikai elnök interjút ad. Fotó: Facebook / The White House
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
