KézdivásárhelyEmberközpontú főteret álmodnak

2026. november 11., szerda, Közélet

Távlatilag a gyalogosoknak adnák vissza a kézdivásárhelyi Gábor Áron teret, miközben megőriznék annak park jellegét és történelmi hangulatát. A városközpont átalakításának terveit lakossági fórumon ismertették, ahol ifj. Gál Zoltán építész és Szilveszter Szabolcs alpolgármester vázolta a főbb tudnivalókat. A zömében idősebbek részvételével zajló fórum önismétlésbe fulladt: mint kiderült, a jelenlévők nagy többsége nem tudja elképzelni a központot sem autós forgalom, sem az egy ideje már nem működő szökőkút nélkül.

  • Jelenleg kilencven jármű tud parkolni Kézdivásárhely főterén, a tervezők ebből húszat hagynának meg. Fotó: Bartos Lóránt
    Jelenleg kilencven jármű tud parkolni Kézdivásárhely főterén, a tervezők ebből húszat hagynának meg. Fotó: Bartos Lóránt

A fórum elején a forgalom átszervezéséről, a parkolóhelyek számának csökkentéséről, a zöldövezet megőrzéséről és a közösségi terek kialakításáról esett szó – igaz, Gál Zoltán építész jóformán be sem tudta fejezni a prezentációját, máris fejéhez vágták, hogy hülyeségeket beszél.

 

Hangulatkeltés zajlik

A rossz hangulat kialakításában kétségtelen, hogy szerepet játszottak a Facebookon megjelenő (félig vagy teljesen téves) információk, ezek kapcsán Szilveszter Szabolcs hangsúlyozta is: nem tudja, kinek áll érdekében hangulatot szítani. Az sem igazán érthető, hogy miért tart mindenki a főtér azonnali átalakításától, ugyanis a fórumon is elhangzott: egy gigászi és sok pénzbe kerülő munkálatról lenne szó, amire pénzforrás sem igazán van, jelenleg a tér déli oldalán lévő sáv felújítására nyertek egy kisebb összegű uniós pályázatot. Emellett a főtérhez a sajátos struktúrája miatt csak úgy lehetne hozzányúlni, ha a körülötte lévő, gyűrűt alkotó utcákat egytől egyik rendbe teszik, egyirányúsítják – most egyik útról sem mondható el, hogy keréktörés veszélye nélkül járható lenne. A gyűlésen elhangzott információk a jelenlévőket (a fórumon az önkormányzat alkalmazottjaival és a sajtó képviselőivel együtt 45 személy vett részt – szerk. megj.) nem győzték meg, végig olyan hangulat uralkodott a teremben, mintha a munkagépek már javában dolgoznának.

A kurtán-furcsán, érdembeli lezárás nélkül végződő bemutatót számos kérdés és kritikus észrevétel követte: többen attól tartanak, hogy a változtatások megnehezítik a közlekedést, hátrányosan érintik a kereskedőket, és éppen azt a hangulatot alakítják át, amelyhez a városlakók ragaszkodnak.

 

Szilveszter Szabolcs (balról) és ifj. Gál Zoltán. Fotó: Bartos Lóránt

 

A lakossági fórumon az előzmények ismertetésekor hangsúlyozták: a most bemutatott terv nem azonos azzal a 2012-es látványtervvel, amelyet úgy osztottak meg többen a közösségi hálón, mintha a jelenlegi elképzelésről lenne szó.

Gál Zoltán kifejtette: az évszázadok során a piac körül fokozatosan alakult ki az épített környezet, majd az 1960-as években a korábbi vásártérből parkosított városi központ lett, miközben egyre nagyobb területet foglaltak el az autók. Tehát a központ mostani képe jellemzi a legrövidebb ideje Kézdivásárhelyt – hangsúlyozta az építész, aki szerint a város folyamatosan változik, és a fejlődés nem a múlt elutasítását, hanem annak továbbépítését jelenti. A tervezők célja ezért nem a főtér karakterének megváltoztatása, hanem annak megerősítése, illetve az, hogy a történelmi épületek és a zöld környezet alkotta közegben ismét az emberek kerüljenek előtérbe.

A jelenlegi állapot egyik legnagyobb problémájának az autók túlzott jelenlétét nevezték. A téren körös-körül parkoló járművek nehezítik a gyalogos közlekedést, a látogatóknak sokszor az autók között kell áthaladniuk, miközben kevés olyan közösségi felület van, ahol nyugodtan le lehetne ülni, barátokkal lehetne találkozni vagy gyermekekkel időzni. A tervezők egy biztonságosabb, nyugodtabb, ugyanakkor rendezvények befogadására is alkalmas városközpontot szeretnének létrehozni.

 

A fórumon mintegy negyvenen jelentek meg. Fotó: Bartos Lóránt

 

Parkolóház, tapstér, élhető környezet

A bemutatott elképzelés egyik legfontosabb eleme a gyalogosok elsőbbségének biztosítása lenne, illetve az, ahogy átalakítanák a zöld­övezetet. Amint elhangzott: gyakorlatilag néhány négyzetméterrel lenne kisebb a zöldövezet, a régi szökőkutat felszámolnák, helyette távlatiakban egy új, emberközelibb alkalmatosság készülne, Gábor Áron szobra pedig olyan pontra kerülne, amely dominálja a teret és magára vonzza a tekintetet. Bár a szobor elé tervezett tér közel akkora, mint a jelenlegi szökőkút környezete, mégis elhangzott: „nem kell tapstér Kézdivásárhelyre”.

A forgalmi rend átalakítása a környező utcákat is érintené. Több utcában egyirányú közlekedést vezetnének be, a parkolást pedig újraszerveznék. A bemutatón elhangzottak szerint a főtér jelenlegi 99 parkolóhelyéből 20 maradna meg. Ugyanakkor a Vasút utcában már kialakítottak egy 54 férőhelyes parkolót, és a környező utcákban is további helyeket jelölnének ki. A teljes átszervezés eredményeként a tervezők 420 parkolóhellyel számolnak a tágabb környezetben. A központ több irányból, néhány perces gyaloglással lenne elérhető, a bemutató szerint az ötperces távolság a gyakorlatban sok esetben három-négy percet jelent.

 

Látványterven Gábor Áron szobrának új környezete

 

A bemutatót követően azonban kiderült, hogy a jelenlévők egy része korántsem fogadja egyöntetű lelkesedéssel az elképzeléseket. Többen azt kifogásolták, hogy miért van szükség ekkora átalakításra, ha a főtér jelenlegi formájában is a város egyik jelképe. Egyesek szerint elegendő lenne a megrongálódott burkolat javítása, a kövek kicserélése és a meglévő állapot karbantartása, a tér újragondolása nem indokolt. Felmerült egy mélygarázs építésének ötlete is (ennek közismert városképi, műemlékvédelmi aggályai nélkül), más meg úgy vélekedett, hogy inkább a házak homlokzatát kellene kijavítani, nem a teret. A hozzászólók a parkolóhelyek számának csökkentését is aggályosnak tartották, köztük leginkább azok, akik a főtéren laknak, de volt, aki a kereskedelmi egységek jövőjéért aggódott, attól tartva, hogy az autós megközelítés korlátozása miatt az üzletek elveszítik forgalmuk egy részét. A szökőkút áthelyezése szintén vitát váltott ki. Többen úgy vélték, hogy az a város egyik meghatározó jelképe, ezért nem kellene megváltoztatni a helyét.

A válaszokban a már működő belvárosi teraszok példája is elhangzott, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyalogosbarát környezet új vendéglátóhelyek megnyitását és a központ élénkülését is elősegítheti. Hangsúlyozták, hogy nem kizárólag a turistákra gondolnak: elsősorban a helyieknek szeretnének olyan teret biztosítani, ahol biztonságosan sétálhatnak, leülhetnek, találkozhatnak, és ahol a gyermekek is szabadabban mozoghatnak.

A kézdivásárhelyi főtér átalakítása, úgy tűnik, jóval több egyszerű térkövezésnél vagy parkosításnál: a város jövőbeli közlekedéséről, közösségi életéről és történelmi arculatáról szóló majdani döntés. A tervezők egy élhetőbb, emberközpontúbb központot szeretnének, a lakosság egy része viszont attól tart, hogy a változtatásokkal elveszíthetnek valamit.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 805
szavazógép
2026-11-11: Pénz, piac, vállalkozás - :

Átalakuló informatika (Munkaerőpiac)

Együttműködési megállapodást kötött a Sapientia EMTE gazdasági informatika kara és a sepsiszentgyörgyi HAMOR Soft Kft., amelynek keretében új megvilágításba kívánják helyezni az utóbbi időben, főként a mesterséges intelligencia előretörése kapcsán teret veszítő szakmai képzést.
2026-11-11: Máról holnapra - Mózes László:

Amikor a helyi ember nem számít

Emelik a tétet a szociáldemokraták és a területi-közigazgatási reformelképzelések kapcsán még nagyobb fába vágják a fejszéjüket. Már nem a kistelepülések – 1500 léleknél kevesebb lakossal rendelkező falvak, községek – önkéntes összevonásáról beszélnek, hanem a 3000 fős települések, illetve kisvárosok elkerülhetetlen, kötelező összevonásáról, sőt, elemzési folyamatukat rábíznák a mesterséges intelligenciára.