Könyv a kárpátországi magyartalanításról

2026. november 17., kedd, Közélet

Az lenne jó, ha ez a könyv nem született volna meg: az azt jelentené, hogy az elmúlt bő évszázadban nem törtek az elszakított részekben élő magyarságra, nem próbálták válogatott módszerekkel felszámolni közösségünket, nem kívánták meg értékeinket, nem tettek kísérletet történelmünk meghamisítására. Erről beszéltek szerdán a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, amikor bemutatták a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) hatodik, Tipróláncok – Száz év magyartalanítási eszköztára Kárpátországban címet viselő kötetét.

  • Galbács Pál, Bedő Zoltán és Szekeres Attila.  Fotók: Albert Levente
    Galbács Pál, Bedő Zoltán és Szekeres Attila. Fotók: Albert Levente

Az est házigazdája, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató gratulált az egyesületnek, hogy ezúttal is körültekintően, következetesen és alaposan járt körül egy súlyos társadalmi és politikai problémát. A könyv az elmúlt évszázad magyartalanítási törekvéseinek eszköztárát és a nemzettudat rombolásának módszertanát méri fel több szemszögből. Szerinte olyan jelenséggel és fenyegetettséggel foglalkozik, amellyel nap mint nap szembesülünk. Ma már azt is nehéz eldönteni, hogy a tömbben vagy a szórványban élő magyarságot érinti-e jobban – mondta.

Szekeres Attila a Sarány Istvánnal, a Hargita Népe felelős szerkesztőjével közös szerkesztői munkájáról szólt, Bedő Zoltán, az egyesület elnöke köszöntőjében pedig úgy fogalmazott, hogy a trianoni döntés óta eltelt 106 évben folyamatosan szembe kell néznünk a könyvben tárgyalt problémákkal. A kötet ezeknek is csak egy töredékét mutatja be.

Galbács Pál, az egyesület tiszteletbeli elnöke, a SZMÚE-kötetek ötletgazdája elmondta: a könyv abból a felismerésből született, hogy a magyarságot közösségként lassan, de következetesen próbálják kiiktatni. Úgy vélte, a legerősebb támadás a kultúrát érte és éri, de a gazdaság és a mezőgazdaság sem kivétel. A kötet előszavából idézve arról szólt, a magyarságtudat gyengítése a közbeszédben és a hivatalos fórumokon olyan kitartó volt, hogy sokakban az óvatosság már-már félelemmé vált. Talán a legfontosabb feladatunk az, hogy a jól dokumentált igazság mindig és minden helyzetben legyen kimondva. Ha ez nem történik meg, a félelem belülről emészti fel az egyént, sőt, a közösséget is. Bírálta a magyar közszereplők túlzott „diplomatikusságát”. Szóvá tette azt is: az újságírók egymás között gyakran azzal magyarázkodnak, hogy egyes témákhoz nem nyúlhatnak, mert a többség megsértődik. Ezt tőrőlmetszett, a legkártékonyabb fajtájú öncenzúrának nevezte.

Példaként idézte román politikusok „freudi elszólásait” is. Egyikük nyilvánosan azt mondta, hogy a székely zászlót kitűzőket kellene inkább zászlórúdra felhúzni. Galbács szerint nem az a lényeg, hogy az illető belebukott, hanem az, hogy egyáltalán kimondta. Az ilyen kijelentések mögött szerinte mindig valós háttér, ha ugyan nem közgondolkodás áll. A könyvek célja, hogy segítsenek a magyarságnak megmaradni a Kárpát-medencében, amelyet ő Kárpátországnak nevezett el. Hangsúlyozta, hogy az érdem a szerzőké, akik mindössze egyetlen tiszteletpéldányért dolgoztak.

 

 

Az eseményen jelen levő szerzők közül elsőként Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rrádió egykori főszerkesztője szólalt fel. Mint mondotta, tapasztalata szerint a magyartalanító intézkedések akkor hatnak, ha az ember enged nekik. Olyan falut hozott példának, ahol a gyerekek magyarul köszönnek, de egymás között már románul beszélnek. Különösen aljasnak tartja, amikor egy tanár jó szándékúnak tűnő tanácsként azt javasolja a szülőknek, hogy otthon beszéljenek románul a gyerekkel, mert az segít a tanulásban. Ez egy család elleni merénylet – jelentette ki, majd azt mondta: az egyetlen biztos ellenállás az, ha nem engedünk a magyar nyelv továbbadásából.

Szucher Ervin, a vasarhely.ma főszerkesztője arra figyelmeztette a sepsiszentgyörgyieket, hogy ők még kényelmes többségben érezhetik magukat – ugyanezt hitték annak idején a marosvásárhelyiek, a kolozsváriak és a nagyváradiak is –, de résen kell lennünk, mert a mindenkori román hatalom kitartóan dolgozik ellenünk. Marosvásárhely elrománosításának egyik bástyája a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején épült vegyipari kombinát volt, ahová tömegesen hoztak be munkásokat a Kárpátokon túlról. Aztán a Kolozsvárról Vásárhelyre költözött orvosi egyetem, valamint a zene- és színiakadémia lett kétnyelvű. A kezdetben kicsi román tagozat mára az orvosin egyértelműen túlnőtte a magyart, a színművészeti egyetem elvesztette (már a demokráciában és az RMDSZ szeme láttára) Szentgyörgyi István nevét, és azóta sem próbálta visszaszerezni. Most az is fenyegeti, hogy beolvasztja a George Emil Palade Egyetem.

Alulírott a kötetbe írt, magyar­igeni és kicsit zalatnai, boroskrakkói és magyarsárdi reformátusok életéről szóló írásának azon részét emelte ki, amikor az igencsak apró magyarigeni szórványközösségnek jóformán fegyverrel kellett megvédenie Bod Péter egykori templomát. 

Az esemény zárasaként Szekeres Attila előadást tartott az erdélyi címerek elrománosításáról, majd Bedő Zoltán az úzvölgyi hadi temető kálváriáját ismertette részletesen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 919
szavazógép
2026-11-17: Gazdakör - :

Járványvédelmi támogatás a sertéstartóknak

Hatvanmillió eurós kerettel új állami támogatási program indul a romániai sertéstenyésztők számára, akik az elszámolható járványvédelmi kiadásaik akár teljes összegét visszaigényelhetik. Az erről szóló 2026/209-es törvényt november 13-án tették közzé Románia Hivatalos Közlönyében.
2026-11-17: Közélet - Nagy B. Sándor:

Az IFESZT-en is bemutatták a Kommunát

Idén a Radu Afrim által írt és rendezett Kommuna című „székely öko-­románccal” vett részt a Tamási Áron Színház társulata az Interetnikai Színházi Fesztiválon (IFESZT). A Nagyváradon tartott rendezvény közönsége november 13-án, pénteken 19 órától láthatta a sepsiszentgyörgyi előadást a Szigligeti Színház Nagytermében.