A locsolás, locsolkodás az emberiséggel csaknem egy idős termékenységkultusszal áll szoros kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára is. Eme szokás arra a legendára is visszavezethető, mely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi nőket, azaz a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Több feljegyzés szerint a hajdani falvakban, városokban a kútból merített hideg vízzel, esetleg az udvaron található itatóvályú vizével locsolták a ház leánynépét. Ennek a szokásnak viszont számos hátulütője volt. Legelsősorban az a számtalan megbetegedés, mely nemegyszer a megöntözött lányok tüdőgyulladásához, esetleg halálához vezetett. Azonban több különleges locsolási módszerről is szólnak a leírások. Ilyen például a fakanálra kötött rongydarab vízbe mártása és azzal való locsolás vagy a saját kezűleg elkészített rózsavíz használata. Ennek a rózsavíznek is több elkészítési módja van, azonban mindegyikben közös az, hogy csakis természetes alapanyagokat, virágszirmokat, illatos füveket használtak fel.
Természetesen, szerves alkotórésze volt a locsolkodásnak az öntözőversek elmondása. Régebben csakis azután lehetett meglocsolni a lányokat, hogy pár rímbe szedett mondattal engedélyt kértek erre a ház urától, asszonyától. S bár manapság azt hisszük, hogy csak a gyerekeknek, jobb esetben kamaszoknak illenék verset mondani, meg kell lepődni, hiszen hajdanán még a nős férfinak sem volt szabad vers nélkül jelentkeznie. Ezeket a verseket, és persze az öntözést, kellőképpen meg is hálálták a vendéglátók. Nem volt hiány pálinkában, borban, süteményben. Némely vidékeken még bálokat, esti mulatságot is szerveztek a locsolkodás napján...
Ez volt hajdanán. No, de most?
Azt hiszem, fölösleges taglalni, hogy manapság mennyire elcsökevényesedett ez a hajdan szép hagyomány. Hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogyan záródnak be egy-egy portán a bejárati kapuk húsvét hétfőjén, s hogyan tiltakoznak a lányok a hideg víz és a szagos kölni ellen. Azt hiszem, ahogyan minden más ünnep, úgy a húsvéti öntözés szokása is hanyatlófélben van. Mára ez is csupán egy megszokottságból származó alkalom lett, amikor a fiatal fiúk ingyen leihatják magukat, a kisebbek pedig — néhány rokonnak, keresztszülőnek köszönhetően — kellőképpen megtölthetik pénztárcájukat. S ha hisszük, ha nem, még a gazdasági válság hatása is befurakodott ebbe az ,,ünneplésbe", azonban korántsem annyira, hogy néhány giccses húsvéti díszt és tojásmatricát gyártó cég meg ne gazdagodhasson. Szóval, 2009-re már ez is csak a pénzről szól... Mondanák a laikusok...
Viszont idén lehetőségem adódott arra, hogy szemtanúja legyek egy olyan pillanatnak, amely megcáfolja a fent leírtakat. Sepsiszentgyörgy utcáin — ahol valóban több lány szaladgált húsvét hétfőjén, mint fiú — látni véltem egy viszonylag fiatal apukát, ahogyan két apró fiacskájának éppen az öntözővizet (hangsúlyozom: vizet) készítette elő egy lakás bejáratánál. A helyzetet pedig csak szépítette a tény, hogy mindhárman népviseletben virítottak. Az egészen aprócska legénykétől a jegygyűrűs apukáig...
Tehát mondjon bárki bármit, mindig akad egy szem búza a homok között, s amíg ez így van, addig még nem mondhatunk le teljesen az ünnepek szentségéről. A gond csak azzal van, hogy több a homok, mint a búza. Vajon miért? Vajon lehetne másképp is? Vajon rossz ötlet lenne egy kicsit jobban kapaszkodni gyökereinkhez?
Máthé Kincső
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.