KOZMA DELIN, Zabola. Március 30-án délután szomszédunk megkérte a fiamat, hogy a falu felső felében levő kertjükből hozzon le egy szekér fát és ágat, ami a kert megtakarításából gyűlt össze. Mikor felrakták, és elindultak lefelé a szomszéd fiával, szembejött velük egy rendőrkocsi, kiugrott a rendőr, be sem mutatkozott, csak a kísérőlevelet kérte. A fiúk magyarázták, hogy honnan van a fa, de a rendőr nagyon ideges volt, ordított, hogy bilincsben viszi őket az őrsre. Közben megérkezett a szomszéd, de szóba sem álltak vele.
Mikor az utca végére értek, a lovak megszokásból betértek hazafelé, mire az egyik rendőr rájuk dudált, és a másik, amelyik addig is agresszív volt, ütni kezdte őket a gumibottal. A lovak akkor már idegesek voltak, és megiramodtak, futottak tíz-tizenöt métert, mire a fiam meg tudta állítani őket. Ezalatt a rendőr megbotlott és leesett, a szekér hátsó kereke meghorzsolta, és a lőcs megütötte. Telefonált a kovásznai rendőrségre, hogy jöjjenek ki a biztonságiak, mert a cigányok megtámadták, és meg akarják ölni. A fiúk ezalatt egy szót sem szóltak a rendőrhöz, de azután lementek az őrsre, és leírták a történteket, ahol még a saját kollégái is úgy vélekedtek, hogy ilyen egyszerű esetből nem kellett volna ekkora bajt kavarni. A rendőr nevét utólag tudtuk meg, és azt is, hogy társa, aki csak szította a hangulatot, magyar anyanyelvű, noha meg se mukkant magyarul. Ugyanis az történt, hogy az orvos 35 napos gyógyulási látleletet adott egy horzsolásra és egy esésre, amit a rendőr saját magának okozott, az iratcsomót beadták az ügyészségre, és be akarják záratni a fiúkat. Ezzel a szomorú történettel mindkét család lelki- és idegállapota tönkrement, hiszen lehet, hogy ezt meg is teszik, a törvény őket védi, és hazánkban a magyarnak, sajnos, kevés igaza van.
KOCSIS MÁRIA, Alsócsernáton. Nagy Lóránt Géza tiszteletes úr huszonöt éven át hirdette Isten igéjét községünkben, és bár nyolc éve nyugdíjasként él Sepsiszentgyörgyön, az alsócsernátoniak nem feledték nagy tudású, minden helyzetben bölcs lelkipásztorukat. Többen meg is látogatták, főként azok az IKE-tagok, akiket a változás évében indított útnak, bő évtizeden keresztül türelemmel irányított, sok kellemes és hasznos tevékenységet szervezve. Nagypénteken a nőszövetség küldöttsége lepte meg az idős családot virágokkal és húsvéti kosárral. Nagy volt az öröm, kölcsönösen beszámolt mindenki az elmúlt évekről, és nosztalgiával gondolt vissza rájuk. Vendéglátónk később utódját, Takács Lajos tiszteletes urat kérdezte a gyülekezet életéről, és szomorúan állapították meg, hogy ebben az izmos közösségben is apadás mutatkozik, mint általában mindenhol. Néhány bibliai gondolat és zsoltár elhangzása után meghatottan búcsúztunk el.
KISS MAGDI, Sepsiszentgyörgy. Húsvét után két nappal a gázszámla kifizetéséért álltunk sorban a szolgáltatónál, a többség türelmesen, csak egyvalaki hőbörgött, egyre az igazgatóért ordítozott, mert lassúnak vélte a kiszolgálást. Pedig csak dicsérni tudom a pénztárosok munkáját, hiszen nem lehet könnyű nap mint nap figyelmesen, türelmesen, kedvesen fogadni annyi fura embert!
