A Nissan érdekeltségébe tartozó autóipari vállalatnál szeptemberben tartják a szalagavatót, ez a gyár mintegy öt-hatszáz ember számára jelent majd munkalehetőséget — közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Száz dolgozót a magyarországi Gödöllőn képeztek ki három hónapos tanfolyamon, román és magyar nemzetiségű munkavállalókat egyaránt. Mi több, értesülések szerint a román anyanyelvűek jobb hatásfokon teljesítettek, mint a magyarok. ,,A románok ambíciósabbak, a magyarok sokat szövegelnek" — magyarázta az egység vezetőinek közlésére hivatkozva Kelemen.

Szintén háromszéki munkavállalókra (is) vadászik a spanyol befektetők által felépített, Brassó megyei prázsmári ipari park. Húsz csarnok várja a csúcstechnológiával rendelkező gépipari, elektronikai cégeket, érdeklődtek már a megyei munkaerő-hivatalnál, de honlapot is készítenek az ajánlataikról.

A felvidéki Galántán dolgozók — túlnyomórészt kézdivásárhelyiek — egy része nem egészen elégedett az ottani munkaviszonyokkal, ugyanis naponta kétszer két órát ingáznak, így elesnek a túlórázási lehetőségtől, s a nyereség havonta 50—250 euró közötti a remélt 350—450 helyett.

Pillanatnyilag a megyében sehol sem körvonalazódik tömeges leépítés, a nyilvántartott munkanélküliek száma pedig eddig nem tapasztalt mértékben csökkent: mindössze 4318, a munkanélküliségi mutató először kevesebb négy százaléknál. Más kérdés, hogy ebből a keretből 2310 állástalan csak legminimálisabb, alapfokú képesítéssel rendelkezik (egyetemi diplomája mindössze 117-nek van), és hasonlóan töprengésre adhat okot, hogy legnépesebb, 732 fős a 25 évnél fiatalabbak csoportja. Ami pedig a béreket illeti, keleten a helyzet változatlan: a munkaerő-hivatal szerinti megyei bruttó átlagbér 865 lej, ami a brassóihoz (1088) képest is kevés, nem beszélve az országos 1361 lejről.