KISS MAGDI, Sepsiszentgyörgy. Volt, amikor ismertem az ifjúságot, igényeit, ízléseit, viselkedését is. Most aggódva figyelem, tulajdonképpen beleilleszkedik ebbe a torz világba. Színházba sem járnak tömegesen, s ha el is mennek, érzésem szerint nem értik meg a látottakat — így gondolkoztam. Örömmel írom viszont, hogy tévedtem, meg is értik az előadást, véleményük is van, és bátran fel is vállalják, mint pl. Jakab Villő Hanga a Kovakő-mellékletben. Remélem, később is ilyen jó meglátású, őszinte színikritikus marad!
N. N., Sepsiszentgyörgy. Mélységesen kiábrándító volt sokunk számára az úgynevezett Boney M együttes fellépése a városnapokon. Igaz ugyan, hogy a műsorfüzetben is olvasható volt a hajdani sztárcsapat felbomlása, de az nem derült ki, hogy több új együttes is alakult ezen a néven, és ezek közül láthatjuk az egyiket. Aki pedig nem a hírességek magánéletére és a pletykarovatokra figyel — ilyenek is vagyunk még —, az bizony az eredeti hangzást, gyermekkorának vagy fiatalságának zenéjét várta. És nem azt kapta, hanem egy elég gyenge hamisítványt, mert az egykori Boney M stílusát lehetett szeretni vagy nem szeretni, de hangjuk azért volt, ami az itt megjelent előadókról nem igazán mondható el, sőt: még a hangfelvételt sem tudták mindig pontosan kísérni, noha elvárható lenne egy világhírű nevet viselő társaságtól, hogy legalább a ,,saját" (hm, hm) dalait ismerje. Noha másokét is énekelgették, és most már kétlem, hogy azok beleegyezésével. Ilyen szemérmetlen gesztusokat még a diákegyütteseink sem engednek meg maguknak, és nekünk még hálásnak is kell lennünk ezért a csalódásért. Hiszen három nyelven is elmondták, hogy ez a koncert a polgármester ajándéka volt. A szervezőknek azért illett volna tudniuk, hogy ennek a szavatossága régen lejárt, és a romlott ízeket nem kedveskedésnek, hanem csak csúfolódásnak tekinti a felcsigázott közönség.
DR. NAGY MARGIT, Sepsiszentgyörgy. Gyermekkoromban, mintegy ötven éve jártam először Sepsiszentgyörgyön. Gyalog jöttünk az állomásról a szép, magas fákkal teli Erzsébet parkig, ahol megpihentünk. Erre emlékeztem mindig a városból, hogy ott egy kellemes, erdő jellegű központ van. Az élet úgy hozta, hogy évekkel később ebbe a városba költöztem, ez a hely pedig megmaradt régi varázsával. A lakosság száma közben egyre nőtt, még több ilyen parkra lett volna szükség a poros városi levegő tisztítására, a tömbházlakók felüdítésére. De nemhogy újakat telepítettek volna, még ezt a szép régit is tönkretették: megritkították a fákat, giccses látvánnyá alakították a teret, szúnyogszaporító tavacskára cserélték a lombokat. Nincs már hová kánikula idején kiülni, gyermekeknek, embereknek elviselhető körülmények között átvészelni a tikkasztó hőséget. Ki tervezi mindezt, hol itt az előrelátó városrendezés? Siralmasan néz ki minden, a tömbházak között összevissza bekerített helyek, kisajátított területek, amikor mindenütt parkosítani kellene, fákra, bokrokra, virágokra van szükség, hiszen a poros, kipufogógázas levegőtől csak beteg emberek lesznek a mai gyermekekből, ifjakból! A Debren patak kipucolását még a volt polgármester megígérte, de azóta sem valósult meg. Miért nem fogadnak erre a munkára embereket, vagy miért nem teszik oda dolgozni azokat a munkaképes személyeket, akik ilyen-olyan segélyeket kapnak ingyen? Szebb és kellemes helyekkel teli Sepsiszentgyörgyre van szükség!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.