Radnóti Miklós születésének századik évfordulójára emlékeztek tegnap szerte Magyarországon és a határokon túl, valamint Borban, szenvedéseinek színhelyén is. Budapesten megkoszorúzták a költő XIII. kerületi szülőházán elhelyezett táblát, valamint megemlékezést tartottak sírjánál is, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében a testület elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök emlékezett a költőre. Mint mondta, Radnóti Miklós ,,fél élet" alatt alkotott emlékezeteset, ,,fájóan hiányoljuk azt, amit korai halála miatt nem olvashatunk tőle". Bár sok magyar költő hunyt el fiatalon — mondta —, Radnóti Miklós halála ,,nem olyan volt, mint a költőké általában, az ő halála egy gyalázatos kor gyalázatos tettének következménye volt. Ezért illeti őt mélyebb szomorúság és kegyelet születésének századik évfordulóján" — hangsúlyozta.
A Magyar Írószövetség koszorúját Vasy Géza, a szervezet elnöke helyezte el a költő sírjánál. Az irodalomtörténész beszédében Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse kapcsán a költő hazájához fűződő viszonyát elemezte. ,,A jóakaratú, ámde az életsorsban tájékozatlan olvasó a szöveg alapján aligha gondolhat arra, hogy a szerző a gyalázatos zsidótörvények hatálya alá esett, hogy már kétszer volt munkaszolgálaton, és bármikor várhatta az újabb behívót" — mondta Vasy Géza. Az írószövetség elnöke szerint Radnóti nem a katonákat, hanem az egész emberiséget ítéli el versében, azt az ,,ősidők óta megnyilvánuló társadalmi rosszat, hogy a különböző népek, országok évezredek óta harcolnak egymással". Felidézte, hogy a vers keletkezésekor, 1943-ban Radnóti már arról ír, hogy ,,ennek a háborúnak a magyarság szempontjából vannak felelősei, bűnösei és vétlen áldozatai". Hozzátette: Radnóti szerint népeket nem lehet felelősségre vonni, ,,élnek dolgozók is, költők is bűntelen". Rámutatott, hogy 1944 januárjában, amikor Radnóti felolvasta ezt a verset barátainak, azok ,,zavartan, elutasítóan fogadták a hazaszeretet megvallását éppen attól, akit kitaszítanak e hazából". Hazaszeretetének ,,nagyerejű költői megörökítésével és magatartásával Radnóti Miklós örök erkölcsi példaképpé vált" — tette hozzá a Magyar Írószövetség elnöke. Beszédében kitért arra is, hogy Radnóti jelenleg az egyik legnépszerűbb költő az ifjúság körében, amit Vasy Géza azzal indokolt, hogy a ,,személyiség, az életsors és a költői mű szétbonthatatlan egységet alkot".
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója felidézte, hogy április végétől — akkor nyílt meg Az égre írj, ha minden összetört címmel a költő életművét bemutató kiállítás — a 2009-es évet Radnóti költészetének megismertetése szolgálatába állították. ,,Hisszük, hogy az évforduló nem a felemelés, majd az elejtés gesztusát, hanem az életmű állandó irodalmi köztudatban tartását ápolja, hívja életre" — tette hozzá. Megjegyezte, hogy Radnóti költészetében már korán megjelent az ,,elmúlás víziója, az erőszakos halál rémképe". Szerinte Radnóti kortársaihoz képest korán felismerte a rá leselkedő veszélyeket, és a ,,bizonyos halál képe" ettől lett életének, költészetének központi témájává. ,,A szétzilálódott világban egyedül a rend, a forma szigorúsága adott a költő számára belső erőt, felemelkedési lehetőséget a haláliszonyatot árasztó valóság felett" — vélte E. Csorba Csilla, leszögezve, hogy korai halála ellenére Radnóti költészete ,,lezárt, szigorúan befejezett és összetartozó életmű".
*
Radnóti Miklósra születésének századik évfordulóján a kelet-szerbiai Borban is emlékeztek, amelynek közelében a költő munkaszolgálatosként mintegy három hónapot töltött 1944-ben. Az egész napos rendezvénysorozatot a város önkormányzata és a belgrádi magyar nagykövetség együtt szervezte, s részt vett Nebojsa Bradic szerb kulturális miniszter is.
A megemlékezés a város központjában, Radnóti Miklós szobránál kezdődött, amelyet 1979-ben a bori tó partján állítottak fel először. Varga Imre alkotását 2001 őszén ellopták, s mert szerencsére a művésznek volt belőle másolata, a szobor 2004 óta új helyen, a városi kórház előtt ismét áll.
Srdjan Marjanovic bori polgármester és Papp Sándor belgrádi magyar nagykövet köszöntője s a szobor megkoszorúzása után egy ősbemutató következett, Milica Paranosic Razglednicák című oratorikus művéé. A New Yorkban élő szerb zeneszerző a költő azonos című (Razglednicák — Képeslapok) versciklusát zenésítette meg — ennek első darabja Borban született.
Délután Bor mellett, az egykori Heidenau tábor helyén folytatódott a megemlékezés, ott, ahol Radnóti Miklóst 1500 fogolytársával együtt tartották. Bor és Zagolica térségében 33 ilyen tábor működött. A szegedi Radnóti Miklós és a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium hallgatói magyar nyelven szavalták Radnóti verseit, majd leleplezték a költő emléktábláját.
Az egész napos centenáriumi ünnepség rendhagyó ,,tanórákkal" zárul. Sava Babic, a magyar irodalom legjelesebb szerbiai tudósa, a Belgrádi Egyetem professzora, valamint Szita Szabolcs budapesti egyetemi tanár, történész beszél a vészkorszakról, majd Vesna Tesovic, a bori könyvtár igazgatója megnyitja a Radnóti Miklós életét, művészetét bemutató kiállítást.
*
Megkoszorúzták a Radnóti Miklós emlékére elhelyezett emléktáblát tegnap a budapesti XIII. kerületi Kádár utca 8. szám alatt a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. A XIII. kerületi önkormányzat a Pozsonyi út 1. és a Radnóti Miklós utca 45. számú ház emléktábláinál is ünnepélyes megemlékezést tartott; a Pozsonyi úti lakásban élt 1935-től Radnóti és felesége, Gyarmati Fanni, aki 1999-től a XIII. kerület díszpolgára. A domborműves emléktábla Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A megemlékezésen részt vett a 97 esztendős Radnóti Miklósné, Fifi néni is.
