Megkezdte közel-keleti körútját XVI. Benedek pápa
Közel-keleti körútja első állomására, Jordániába érkezett tegnap XVI. Benedek pápa, akit a főváros, Ammán repülőterén II. Abdalláh jordániai király fogadott. Az uralkodó üdvözlőbeszédében arra kérte a pápát, hogy látogatásával kezdjen új párbeszédet a keresztények és a muzulmánok között, és segítse elő az izraeli—palesztin konfliktus rendezését. XVI. Benedek válaszában hangoztatta, hogy mélységes tisztelettel adózik a muzulmán közösség iránt. A pápa nyolc napig, május 15-ig tartó útja során Jordániát, Izraelt és az egyik palesztin területet, Ciszjordániát keresi föl. Jordánia mintegy 5,8 milliós lakosságának négy százaléka keresztény.
A vajdaságiak Sólyom Lászlóhoz fordultak
Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérték vajdasági jogvédők annak érdekében, hogy Boris Tadic szerb államfő megkegyelmezzen öt, súlyos börtönbüntetésre ítélt temerini fiatalnak. Kiss Rudolfot és Andróczky Csabát, a szenttamási (Srbobran). Emberi Jogi Központ két aktivistáját szerdán Budapesten fogadta a magyar államfő. Mint Andróczky Csaba elmondta, kettős céllal kérték a találkozót: átfogó helyzetképet akartak adni a Vajdaságban ismét szaporodó magyarellenes atrocitásokról és jogsértésekről, s külön is szólni akartak annak az öt fiúnak az esetéről, akit a bíróság négy évvel ezelőtt összesen 61 év börtönbüntetésre ítélt, mert összevertek egy férfit. Andróczky Csaba hangsúlyozta: Sólyom László megígérte, hogy amennyiben találkozik Boris Tadiccsal, felkéri a kegyelmi kérvény körültekintő elbírálására.
Kijev európai vizsgálatot kért Románia ellen
Viktor Juscsenko aggódik, és értetlenül áll azzal a romániai gyakorlattal szemben, amellyel román útlevelet ad ukrán állampolgároknak — nyilatkozta ma az ukrán államfő a prágai csúcstalálkozón. Az Itar-Tassz hírügynökség szerint Juscsenko arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki ezt a problémát, és figyelmeztetett, hogy román útlevelek kibocsátása ukrán állampolgárok számára előreláthatatlan helyzethez vezethez. Az ukrán államfő azt szeretné, ha a román fél döntésének következményeivel az EB-ben felállítandó bizottság foglalkozna. Kijev már többször is bírálta Romániát amiatt, hogy agresszív politikájával tömegesen adományoz román állampolgárságot a régen Bukovinához tartozó Cernăuţi és Ogyessza térségében élő ukrán állampolgároknak.
Oroszország kész javítani kapcsolatait a NATO-val
Oroszország NATO-nagykövete szerint Moszkva kész arra, hogy javítsa kapcsolatait az észak-atlanti szövetséggel az orosz és NATO-diplomaták néhány napja történt kölcsönös kiutasítása, valamint a szövetség Moszkva által élesen bírált grúziai hadgyakorlata ellenére is. Dmitrij Rogozin tegnap orosz újságíróknak Brüsszelből tartott telekonferenciáján sürgette, hogy zárják le ezt a korszakot, és minél előbb állítsák helyre a normális viszonyt. Rogozin véleménye szerint a NATO—orosz kapcsolatok mélypontra jutása mögött az állhat, hogy a szövetségen belül egyesek szabotálni szeretnék Barack Obama amerikai elnöknek a kapcsolatok javítására irányuló politikáját. Ellentétben elődjével, George Bushsal, Obama békülékeny hangnemet üt meg Moszkvával szemben. Rogozin szerint az Egyesült Államok egyelőre még csak most alakítja ki új tárgyalóküldöttségét, a korábbi kormányzathoz hű diplomaták közül még sokan helyükön vannak, akik gátolják a NATO—orosz viszony rendezését.
Tóásó az életét félti
Ügyvédje szerint Tóásó Előd félti az életét, és bizonyos feltételekkel kész vallomást tenni. A La Prensa bolíviai napilapnak adott nyilatkozatában Rigoberto Paredes ügyvéd kijelentette, hogy védence ,,meg van rémülve", félti az életét, mert ismeri Rózsa Flores Eduardo tevékenységét. Az ügyvéd rámutatott, hogy védence jelenleg nem tárhat fel mindent a főügyészség előtt, mert rettegésben él, valamiféle megtorlástól tart. Tóásó akkor tehet majd részletes vallomást, ha nagyobb biztonságban érzi magát. Közölte: készek meghallgatni az ügyben nyomozó Marcelo Sosa ügyész javaslatait, hogy miféle garanciákat tud kínálni Tóásó Elődnek.