A német parlament alsóháza (Bundestag) egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely elítéli a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem lassú ütemét. Kérik, függesszék fel az uniós alapok folyósítását.
Nemrég az Európai Bizottság kilátásba helyezte, befagyasztja a Romániának szánt uniós alapokat, mivel úgy vélik, a bukaresti hatóságok megakadályozzák, hogy bűnvádi eljárást indítsanak a korrupt politikusok ellen. A jogállamiság megerősítésének hiányosságai miatt Bulgária esetében Brüsszel már bevezette a szankciókat. Bulgáriának 220 millió euróról kellett lemondania, 340 millió eurót pedig befagyasztottak. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint figyelemmel kell kezelni a Bundestag döntését, mert alátámasztja, hogy egyes uniós államok nyomást gyakorolnak az Európai Unióra, hogy helyezkedjék szigorúbb álláspontra az igazságügy és a korrupció elleni küzdelemben elért eredmények kiértékelésekor.
Esélytelenek a leváltott magyar vezetők
Már a pályázatok beadása előtt eldöntötték a romániai kormánypártok, hogy a közintézmények leváltott magyar vezetői nem kaphatják meg újra a meghirdetett állásokat. Pedig a pályázatokat május 12-ig kell beadni, így azt sem tudják még, hogy a jelöltek mit képviselnek — állítják az érintettek. Tarr Gyöngyit, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatót februárban elsőként menesztették. Újra megpályázná eddigi állását, de elmondása szerint a prefektus már a versenyvizsga megszervezése előtt közölte vele az eredményt: a négy aligazgató tisztségben maradhat, ő nem. Az igazgatócserék miatt Hargita megyében folytatódnak a tiltakozások. Egyre több közintézmény elé kerül ki a magyar előljáró menesztését jelző gyászjelentő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint aggályos, feszültségkeltő és meggondolatlan a magyar igazgatók leváltása a székelyföldi megyékben.
Eltörölhetik a minimáladót
A minimáladóra vonatkozó eljárás csak ideiglenes, és azt ősztől esetleg el lehetne törölni — jelentette ki tegnap Constantin Niţă, a kis- és középvállalkozások minisztere. A tárcavezető szerint olyan megoldást kell keresniük, amely nem veszélyezteti a kisvállalkozásokat. Az egyik lehetőség lenne, ha törölnék a minimáladót azoknál a cégeknél, melyeknek üzleti forgalma nem haladja meg az évi 50 000 eurót — fűzte hozzá Constantin Niţă. A kormány május elsején vezette be az évi minimáladót, melynek értéke 2200 lejtől 43 000 lejig terjed a cégek jövedelmének függvényében.
Egyezség az egységes bérezésről
Lezárult az egységes bértörvényre vonatkozó tárgyalások első szakasza, a kormány és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy 15 különböző bérezési szint lesz, és ennek a legalsó szintjét a minimálbér képezi. Arról még nem született döntés, hogy milyen beosztású hivatalnokok kapják a legnagyobb fizetéseket, de azt már leszögezték, hogy a különböző tisztségek hol helyezkednek el a három nagy bérezési kategóriában. Ezeket a szinteket még további 5—5 alegységre fogják bontani. A határozatokat jövő heti ülésén fogadja el a kormány.
Újabb akadályok a Bechtel útjában
A Bechtel folytatja az aszfaltozási munkálatokat az észak-erdélyi autópálya Kolozsvárhoz közeli szakaszán, miután az időjárási viszonyok ezt ismét lehetővé tették, ugyanakkor késik a jövendő sztráda nyomvonalát érintő közművek áthelyezése. A cég megerősítette, az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Gyalu közötti, mintegy 15 kilométeres szakaszán a munka erőltetett menetben zajlik novemberig-decemberig, azaz a tél beálltáig. Nehezményezik azonban, hogy az autópályákat és országutakat kezelő állami vállalat a pálya nyomvonalát keresztező 38 közműből (víz- villany- és gázvezetékek) mindössze 19-et helyezett át április végéig. Az állami vállalat illetékesei ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a Bechtelnek elegendő ,,tere" van a munka zavartalan folytatásához, az említett ok nem jelenthet kifogást a következő hónapokban.