HúsmarhatartásÚj fajta az országban — Incze Péter

2009. május 12., kedd, Gazdakör

Wagyu bika — jó tulajdonságokkal rendelkezik

Culiţă Tărîţă mezőgazdasági nagyvállalkozó bejelentette, hogy nemrég Japánból vásárolt két wagyu fajtájú tenyészbikát, amelytől már megkezdték az ondó gyűjtését és fagyasztását. Tavaly avatták fel a szintén Culiţă Tărîţă tulajdonában levő BoviSelect nevű moldvai bikatelepet és a hozzá tartozó laboratóriumot, amely a húsmarhafajták tenyészanyagának fagyasztására és forgalmazására szakosodott. A vállalkozás az Aberdeen Angus fajtával kezdte működését, de mára a legfontosabb húsmarhafajtákból értékes tenyészbikákat vásároltak, és azok ondóját fagyasztva árulják.

A wagyu fajta behozatala szenzációnak számíthat, hiszen ez adja világszinten a legdrágább marhahúst: a legalább három hétig érlelt wagyuhús kilója Amerikában elérheti a 400—500 dollárt, a nyugat-európai országokban valamivel olcsóbb, de itt sem kapható 300 dollár alatt. A japán fajtát a sűrűn lakott Kobe régióban tenyésztik. Korábban sok száz éven át igavonásra használták, az állatok általában végelgyengülésben pusztultak el, a japánok ugyanis lenézték a húsevést. Amikor azonban császáruk 1867-ben első ízben nyilvánosan húst fogyasztott, lassan felfedezték a fajta különleges értékeit: olyan genetikai tulajdonságai alakultak ki, hogy a munkavégzéshez zsírtartalékot képzett, és ezt egyenletesen raktározta el izmaiban, ahonnan a nagy erőfeszítés esetén gyorsan mozgósította. A zsírja ma sem elkülönülve rakódik le a bőre alatt, hanem egyenletesen márványozza a húst, amely elkészítve vajpuha, különlegesen édeskés ízű lesz — azt mondják, ez a „húsok libamája". Japánban manapság egy-egy család csupán 5—10 kobemarhát tart, s ebből jól meg tud élni. E fekete marháknak olyan az életük, mintha üdülőtelepen élnének: mindennap órákon át masszírozzák őket speciális háncskesztyűkkel, hogy fellazítsák izmaikat (kicsi a mozgásterük), közben szakéval (rizspálinkával) spriccelik fényes fekete szőrüket. A napi tíz kilogramm speciális takarmány mellé két liter sört kapnak, ami kedvezően hat a bélflórára, gerjeszti az étvágyat, jó kedélyállapotban tartja őket. A délutáni pihenésükhöz némely gazdák még nyugtató szimfonikus zenét is biztosítanak. Így tenyésztik a világ legjobb, legdrágább és ,,legboldogabb" húsmarháját, a híres kobét, amely a wagyu fajta eredetvédett változata. Ez annyit jelent, hogy a kobe minősítést csak az a marha kapja meg, amely ebben a régióban nőtt fel, a japán törvényben megszabott körülmények között. Évente csupán néhány ezer példány felel meg e szigorú követelményeknek, amit fel is szív a japán piac.

Néhány éve viszont Amerikában, Ausztráliában és Németországban is elkezdték a wagyutenyésztést (helyenként a szintén kiváló húsminőséget adó fekete Angusszal keresztezve). Ezeken a helyeken már nincs sem masszázs, sem szaké, viszont sokkal nagyobb legelőkön mozoghatnak: legelnek, és az utolsó szakaszban következik az intenzív hizlalás. 30 hónapos korban vágják őket, 700 kg körüli súlyban. A hús nagyon egészséges: nincs a világon még egy húsfajta, amely ennyi telítetlen zsírsavat tartalmazna. Hiába zsíros, sokkal kevesebb benne a koleszterin, mint a feleannyira sem márványos amerikai vagy más steakekben. Japánban fogyasztják nyersen is, keszkenővékonyra vágva.

A román mezőgazdasági nagyvállalkozó az ismertebb húsmarhafajták ondójának forgalmazásában és a helyi fajtákkal alkalmazott keresztezésekben jövőt lát, és ezáltal szeretné meggyőzni a tenyésztőket, hogy a húsmarhatartás nyereséges. A moldvai régió szintjén ki is dolgoztak egy programot, amelynek lényege, hogy az általuk biztosított fagyasztott ondóból származó keresztezett borjakat magas áron visszavásárolják. Hasonló módon jár el Háromszéken a gidófalvi bikafelvásárló, ő a kék-fehér belga fajta ondójából származó borjakat vásárolja fel.

Országszinten a marhahúsfogyasztás nyolc kg (kissé jóindulatúnak tűnik ez a statisztikai adat), kevesebb mint fele az uniós fogyasztásnak (17,3 kg). Ez nem véletlen, hiszen a piacokon és a szupermarketekben csak ritkán lehet jó minőségű marhahúshoz hozzájutni. A jobb minőségű húsmarha — hizlalt pirostarka —, valamint e fajtának a Limousinnal, kék belgával, Charolais-val keresztezett egyedei ma is külföldre kerülnek. A helyzet visszásnak mondható, hiszen a jobb nevű éttermek és néhány, minőségre is adó hazai vágóhíd viszont az alapanyagát Argentínából és Brazíliából szerzi be.

Szólnunk kell még a marhahúsérlelés fontosságáról. A szakmában ma már mindenki tudja: ahhoz, hogy a marhahús ízes és szaftos legyen, adott esetben egy hónapig is kell lógnia a kampón, megfelelő körülmények (hőmérséklet, nedvesség, huzat) között. Az országba behozott argentin és brazil marhahús érlelése a hajón, az ideérés időtartama alatt történik meg. Nálunk az érlelés időtartamára még nem létezik szabályozás. Ausztriában például a törvényi szabályozás szerint nem szabad két hétnél tovább érlelni a marhahúst, amit az osztrák vágóhidak, éttermek tulajdonosai nem tartanak elégségesnek. A magyar szakemberek szerint náluk még rosszabb a helyzet: a szabályozás csak négynapos érlelést engedélyez, ami alól csak a vákuumcsomagolt, folyamatosan hűtött áru kivétel. Ez már önmagában lehetetlenné teszi, hogy értékelhető minőségű hús kerüljön az éttermi asztalokra.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2009-05-12: Riport - x:

Iskola és állás (Munkában — munka nélkül) — B. Kovács András

Házak a világra nyitott tányérantennákkal: az elektronikus médián keresztül üzen a telepnek az új évezred
Romák esetében az alkalmazásnak az iskolai végzettség hiánya a legfőbb akadálya. Ahol az írástudatlanság is áldozatokat szed, ott persze nagy igényekkel fellépni nehéz. Pedig némelyeknek sikerült már túljutniuk nem egy akadályon, róluk lesz szó az alábbiakban.
2009-05-12: Gazdakör - x:

Mezőgazdasági kiállítás és vásár Kolozsváron — Incze Péter

Az Agraria kiállítást, Erdély legnagyobb ilyen természetű rendezvényét idén 15. alkalommal szervezték meg Kolozsváron. A mezőgazdasági igazgatóság az alkalomra társasbusszal szakmai kirándulást szervezett, amelyre jó néhány háromszéki gazdálkodót is meghívtak. Akadt bőven látnivaló, hiszen ezúttal a hazai cégek mellett tizenhárom ország mezőgazdaság területén tevékenykedő cégei állítottak ki.