Visszavonhatatlan kötelessége a katolikus egyháznak a valódi és tartós megbékélés a zsidósággal — jelentette ki Izraeli látogatásának második napján, tegnap XVI. Benedek a jeruzsálemi Nagyzsinagógában. A látogatás első miséjén, az Olajfák hegyének a lábánál a pápa délután azt hangoztatta, hogy Jeruzsálemben nincs helye erőszaknak és bosszúnak. A katolikus egyházfő még délelőtt történelmi látogatást tett a jeruzsálemi Sziklamecsetben, elmélkedett a Siratófalnál, majd a szentföldi püspökök előtt beszélt, alapvető fontosságúnak nevezve a keresztények közel-keleti jelenlétét.
A jeruzsálemi Nagyzsinagógában Izrael két főrabbija, a szefárd Slómó Amar és az askenázi Jóna Mecger jelenlétében a pápa felidézte a II. vatikáni zsinat döntését, amellyel visszavonta az egyház ,,istengyilkossági" vádját a zsidókkal szemben, amely évszázadokon át szolgált az antiszemitizmus alapjául. ,,Mint a Nostra Aetate (a zsinat nyilatkozata) világosan kimondja, az egyház továbbra is nagyra értékeli a keresztények és a zsidók közös örökségét, és egyre mélyülő kölcsönös megértést, valamint tiszteletet kíván mind a bibliai és teológiai tanulmányok, mind pedig a testvéri párbeszéd révén" — jelentette ki. A találkozó után az izraeli rabbinátus üdvözölte, hogy a pápa megerősítette: ,,a katolikus egyház felhagy a hittérítéssel a világ zsidósága körében". Az előrelépéshez jelentősen hozzájárult az a bizottság, amelyet 2000-ben hoztak létre a kétoldalú párbeszéd előmozdítására — hangsúlyozta Sír Jásuv Kohen főrabbi, a rabbinátus vatikáni képviselője. Állítása szerint a megbeszélésen a pápa és a főrabbik között ,,szóbeli megállapodás" jött létre azoknak a zsidó gyerekeknek az ügyében, akiket a katolikus egyház bújtatott a II. világháború alatt. XVI. Benedek nem zárkózott el az elől, hogy végre átadják a gyerekek névjegyzékét — mondta a főrabbi.
Jeruzsálemben nincs helye erőszaknak és bosszúnak — hangoztatta a pápa tegnap délután, izraeli látogatásának első miséjén. A szabadtéri homíliát több ezer ember előtt az Olajfák hegyének a lábánál, Jozafát völgyében mutatta be a katolikus egyházfő. Az aranyozott reverendában és az ugyanilyen színű süvegben misét bemutató egyházfő hangsúlyozta: mint ahogy már más alkalmakkal is kinyilvánította, a Szentföld mindenkié. Felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy legyenek élharcosai a megbékélés kultúrájának.
XVI. Benedek még délelőtt ellátogatott a jeruzsálemi Sziklamecsetbe. A szentély bejáratánál Mohammed Huszein jeruzsálemi mufti fogadta őt, akinek személyében első ízben lépett be pápa az iszlám harmadik legszentebb helyének egyik mecsetjébe. A Mecsetek terén mondott beszédében arra szólított fel, hogy napjaink megosztott világában mielőbb túl kell lépni a múlt félreértésein és konfliktusain, s őszinte vallásközi párbeszédet kell kezdeni, hogy a jövő nemzedékek részére fel lehessen építeni egy igazságos és békés világot. A mufti ugyanakkor arra kérte XVI. Benedeket, hogy játsszon aktív szerepet a palesztinok elleni izraeli agresszió leállításában. A Sziklamecsettől a pápa elmélkedni ment a Siratófalhoz, a judaizmus legfőbb zarándokhelyéhez, Salamon király második templomának utolsó maradványához. Miután XVI. Benedek latin nyelven felolvasta a 121. zsoltárt, a több ezer éves kövek közé csúsztatott egy írást Jeremiás könyvének idézetével. A Vatikán szerint a pápa a cédulán békét kért a Szentföld, az egész Közel-Kelet és az emberiség számára.
A keresztények jelenléte a Közel-Keleten alapvető fontosságú, az egész társadalom javát szolgálja — jelentette ki XVI. Benedek déltájban a szentföldi püspökök előtt. A találkozó helyszínéül szolgáló Coenaculumban — amely a bibliai hagyomány szerint Jézus Krisztus és tanítványai utolsó vacsorájának helyszíne volt — a katolikus egyházfő annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-keleti keresztények minden jóakaratú emberrel karöltve hozzájárulnak a sokféleségben megvalósuló béke légkörének kialakításához és megerősítéséhez, minden nehézség és korlátozás ellenére.
A pápa sohasem volt a Hitlerjugend tagja — jelentette ki Federico Lombardi atya, a Vatikán szóvivője tegnap Jeruzsálemben. Nem sokkal később azonban helyesbíteni és visszavonni kényszerült korábbi nyilatkozatát, miután újságírók rámutattak: maga XVI. Benedek mondta korábban, hogy az volt. Újabb nyilatkozatában Lombardi úgy fogalmazott, hogy az akkor tizenéves Joseph Ratzingert akarata ellenére léptették be a szervezetbe, és nem játszott ott aktív szerepet. A pápalátogatás első, hétfői napját csalódottan fogadta a keddi izraeli sajtó, elsősorban XVI. Benedeknek a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen elmondott beszéde miatt. A Háárec lapban Tom Szegev történész úgy vélekedett, hogy a pápa ,,fukarkodott a szavakkal", amikor ,,megölt zsidókról" beszélt, ,,mintha csak egy kellemetlen közúti baleset áldozatai lettek volna". A Maariv és a legnagyobb példányszámú Jediót Ahronót azt nehezményezi, hogy XVI. Benedek nem kért bocsánatot.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
