Az ellenzék az átalányadó bevezetése, a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetőinek politikai szempontok alapján történt leváltása és a gazdasági válság kezelése miatt kezdeményezte a kormány menesztését. Az indítvány gyakorlatilag esélytelen volt, hiszen a kormánykoalíció 74 százalékos többséget élvez a törvényhozásban. Emil Boc miniszterelnök úgy véli, a szavazás eredménye a kormány stabil helyzetét tükrözi, és felhatalmazás az elkezdett munka folytatására. Szerinte a válság kezelésére hozott eddigi intézkedések pozitív hatásai máris érezhetőek a gazdaságban.

Tiltakoznak a pedagógusok

A tanfelügyelők leváltása miatt tiltakozást fogalmazott meg, és utcai tüntetés szervezését is fontolgatja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége: Lászlófy Pál elnök szerint a Ceauşescu-éra legsötétebb éveire emlékeztetnek a Boc-kormány intézkedései, hiszen a nyolcvanas évek végéig a diktatúra is tiszteletben tartotta a nemzetiségi képviseletet a magyar megyék vezetésében. Megengedhetetlen, hogy a tanügy, a kultúra, az egészségügy területén ne a helyi többség képviselői kerüljenek az első számú vezetői tisztségekbe, elfogadhatatlan, hogy Maros, Bihar, Kolozs, Szilágy, Szatmár megyében ne legyen magyar főtanfelügyelő-helyettes, és a többi megyében se legyen megfelelő magyar képviselet. * A Kovászna megyei szabad tanügyi szakszervezet vezetősége is aggodalmát fejezte ki, elsősorban az alkalmazott módszert kifogásolva. Nagy Gábor bizalmi közleményben emlékeztet arra, hogy az iskolákban tilos politikai jellegű tevékenységet folytatni, és a lecserélések éppen ennek az ellenkezőjére utalnak. Az érdekképviselet számára elfogadhatatlan, hogy minden indoklás nélkül le lehet cserélni a négyéves időtartamra jelesre versenyvizsgázott főtanfelügyelő-helyettest, és kéri a döntés visszavonását.

Autópálya a hegyoldalon

A francia Vinci és a görög Aktor vállalatok alkotta konzorcium építi a Comarnic—Brassó autópálya-szakaszt — jelentette be tegnap Radu Berceanu közlekedési miniszter. Az 58 kilométeres, nehéz hegyvidéki út megépítésére a német Bilfinger Berger és az osztrák Porr konzorcium, valamint a szintén osztrák Strabag vállalat pályázott még. A kiírás szerint a román állam harminc évre adja bérbe az autópályát az építtetőnek, amely várhatóan jövő évben kezdheti el a munkálatokat. A tervek szerint 2014-ben (gépkocsinként két euróért) közlekedni lehet majd rajta; eddig a szükséges területek egyharmadát sajátította ki az állam. A Bucsecs hegylábain sok híddal és alagúttal épülő pályaszakasz árát 1,5 milliárd euróra becsülik, de a végső költségek megközelíthetik a 3 milliárd eurót is. Független szakértők szerint ebből Nyugat-Európában kétszer ennyit megépítenének, ezt azonban a minisztérium példákkal cáfolta. Ez az első autópálya-szakasz Romániában, amit az állam bérbe adott egy vállalkozónak, azaz nem költségvetési forrásokból épül az út, hanem az építtetőnek kell előteremtenie a pénzt. Berceanu szerint csak így lehet felgyorsítani a megvalósítást, az észak-erdélyi autópálya esetében is ez lehet a megoldás. Legközelebb 2010 nyarán a Bukarest—Ploieşti szakaszt akarják átadni a forgalomnak.

Büntethetnek a magas hiányért

Túlzott államháztartási hiány miatti eljárást kezdeményez az Európai Bizottság többek között Románia ellen is, amelynek deficitje meghaladja a bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát. Hasonló helyzetben van Lengyelország, Litvánia és Málta is. Joaquín Almunia pénzügyi biztos a döntést bejelentve azt is értésre adta, hogy a gazdasági válság idején a bizottság nem kívánja még nehezebb helyzetbe hozni az uniós tagországokat, ezért várhatóan a szokottnál hosszabb határidőt javasol majd a hiány leszorítására. Romániában idén 5,1, Lengyelországban 6, Litvániában 5, Máltán 3,6 százalékos hiányt vár a bizottság. Almunia jelezte: a bizottság tudatában van annak, hogy sok európai uniós tagországban várható a hiány növekedése a válság következtében, így egyebek között az adóbevételek csökkenése és a munkanélküliség miatt. A tartósan magas hiányért az unió elvileg meg is bírságolhatja az euróövezeti országokat, a közös pénzt még nem használóktól pedig uniós támogatást vonhat el. Ezek azonban csak elvi lehetőségek, amelyekkel az unió még soha nem élt.