Ha csupán pártpolitikai töltete lenne a decentralizált intézmények vezetÅ‘i eltávolÃtásának, melynek egyedüli célja az, hogy a Nemzeti Megmentési Frontból sarjadzott két alakulat, a Szociáldemokrata Párt és a Traian Băsescu államfÅ‘ által háttérbÅ‘l irányÃtott Demokrata-Liberális Párt klientúrája megyei szinten is átvegye a hatalmat, akkor is mélységesen felháborÃtó, gátlástalan, az európai normákat, a köztisztviselÅ‘k státusát semmibe vevÅ‘ eljárásnak minÅ‘sülne a Boc-kabinet intézkedése.
De nem csupán errÅ‘l van szó: az elmúlt napok történései világosan jelzik, a hatalomittas koalÃció pártjai Székelyföldön valóságos etnikai tisztogatásba kezdtek. Hargita megyében magyarul nem beszélÅ‘ fÅ‘tanfelügyelÅ‘t neveztek ki, Háromszéken menesztették az egyik magyar helyettest. A tisztogatási akció során országos szinten a két magyar fÅ‘tanfelügyelÅ‘bÅ‘l egy, a tizenkét helyettesbÅ‘l kettÅ‘ maradt tisztségben. Ráadásul tegnap kiderült: Háromszéken a továbbiakban román nemzetiségű pártkatonák vezetik majd a munkaügyet, a nyugdÃjosztályt. És ezzel még nincs vége, a következÅ‘ napokban valószÃnűleg újabb magyar vezetÅ‘ket állÃtanak félre, sokan közülük már utódjuk nevét is tudják, és hiábavalónak tűnik az alapos felkészülés, a részletes menedzseri terv kidolgozása — a szakmaiságot nem veszik figyelembe, az egyedüli kritérium a kormányzó pártok egyikétÅ‘l érkezett ajánlólevél. Az etnikai arányosság elvének érvényesÃtése láthatóan nem érdekli a hatalmat, sÅ‘t, mintha Székelyföldön éppen az lenne az egyik cél, hogy a hivatalok élére magyarul nem beszélÅ‘ tisztségviselÅ‘ket nevezzenek ki. És hasonló nacionalista megnyilvánulásoktól másutt sem riadnak vissza a kormánypártok: Kolozsváron például az Emil Bocot váltó új demokrata-liberális polgármester a műemlékek ismertetÅ‘, többnyelvű tábláján éppen csak a magyart mellÅ‘zné.
Érzékeli a nacionalizmus térhódÃtását a magyarság is: civil tiltakozást kezdeményeztek a kincses városban, Hargita megyében virtuálisan temetik a kormányt, Háromszéken az ifjúsági szervezetek aláÃrásgyűjtéssel adtak hangot felháborodásuknak, jövÅ‘ hétre pedig tiltakozó megmozdulást helyeztek kilátásba, TÅ‘kés László EP-képviselÅ‘ az Európai Parlament elé vinné az ügyet, a sepsiszentgyörgyi februári nagygyűlésen elfogadott petÃció már eljutott Brüsszelbe — a hatalmat azonban mégsem sikerült elriasztani szándékától. Világosan látszik immár, hogy a bukaresti pillanatnyi politikai szélfúvástól függnek az erdélyi magyar kisebbség eddig elnyert jogai, az egyetlen megoldás pedig csak az autonómia lehet.
Ehhez azonban következetességre és minél teljesebb összefogásra van szükség. A tervezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehÃvása olyan üzenet lenne, amellyel számolnia kellene a hatalomnak. ErÅ‘nket, elszántságunkat tükrözné az is, ha a magyarság minél nagyobb arányban járulna az urnák elé a június hetedikei európai parlamenti választásokon.
