Nagy az elégedetlenség a magyar szakemberek eltávolítása miatt, ez a kormányzati politika rendkívül negatív hatással van a nemzetiségek közötti együttélés alakulására, de a két kormánypárt annyira elvakultan küzd egymással, hogy ezt észre sem veszik — mondotta. A TEKT-ülésen az EP-kampányról is tárgyaltak — intenzíven szeretnék mozgósítani az erdélyi magyar választókat —, de távlatibb kérdésekről, elsősorban az államelnök-választásról is. Ennek stratégiájáról később döntenek.

Fölösleges a határegyezmény

Fölöslegesnek nevezte a Románia és Moldova közötti országhatár-egyezmény aláírását Traian Băsescu államfő, aki tegnap ismét bírálta a moldovai hatóságokat amiért a román állampolgárokkal szemben vízumkötelezettséget vezettek be. Băsescu a moldovai és a romániai polgármesterek találkozóján fejtette ki álláspontját. Románia és Moldova között évek óta vita tárgyát képezi az országhatár-egyezmény aláírása, amihez Moldova ragaszkodik. Románia szerint azonban erre semmi szükség, hiszen Bukarest már 1990 után elismerte az egykori Szovjetunió határait, így Moldováét is.

Kilenc év után recesszió

Románia gazdasági teljesítménye az első negyedévben 6,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől — jelentette az országos statisztikai hivatal tegnap. A bruttó hazai termék (GDP) az első évnegyedben a tavalyi utolsó negyedévéhez képest 2,6 százalékkal esett vissza, többel, mint amennyivel a költségvetés egész évre számolt (ez 2,5 százalék lett volna). A tavalyi utolsó negyedben 3,4 százalékkal esett vissza a GDP a megelőző negyedévihez képest, ami arra utal, hogy a gazdaság kilencévi folyamatos növekedés után recesszióba süllyedt. A múlt év egészében a román gazdaság még 7,1 százalékkal bővült, egyike volt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságainak. A Nemzetközi Valutaalap, amely nemrég adta jóváhagyását a Romániának nyújtandó 12,9 milliárd eurós hitelkeretre, arra számít, hogy a román gazdaság idén 4,1 százalékkal esik vissza.

Kivételezést kérnek

Ne érintse az egységes bérezési törvény tizenegy közintézmény alkalmazottjait — javasolta a kormánynak Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Kérését Emil Boc kormányfő határozottan elutasította. A Sârbu által előterjesztett listáról nyolc közintézmény önfenntartó, a fennmaradó három pedig autonóm közigazgatási hatóság. Az első kategóriába az Országos Energiaszabályzó Hatóságot, az Állami Privatizációs Hatóságot, az Állami Építkezési Felügyelőséget, a Távközlés-szabályozási Országos Hatóságot, az Országos Vízgazdálkodási Szolgálatot sorolta a tárcavezető, megemlítve még az Országos Értékpapír-forgalmazási, a Biztosításfelügyelő és a Magánnyugdíjrendszer-felügyeleti Bizottságot. Sârbu a felsorolt közintézmények alkalmazottjainak a fizetését ezentúl is tárgyalás útján, a kollektív munkaszerződés alapján szabná meg. A kormány becslései szerint a munkaügyi tárca június 30-ig fogja véglegesíteni a törvénytervezetet.

Magasabb lesz a munkanélküliség

6,8 százalékról 8 százalékra rontotta az idei munkanélküliségre szóló becslését a kormány. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által használt számítási módszerek szerint idén mintegy 220 000-rel nő az állástalanok száma Romániában a januárban becsült százezer helyett. Kormányzati várakozások szerint jövőre a munkanélküliség 7,7 százalékra mérséklődik, majd tovább, 7,4 százalékra csökken 2011-ben. Mindkét előrejelzés magasabb a korábbiaknál, amelyek 2010-re 6,3 százalékos, 2011-re 5,9 százalékos munkanélküliségről szóltak. Az adatok módosítására a gazdasági visszaesés miatt került sor, amely az ipart is sújtja — olvasható a hivatalos indoklásban. A múlt héten az Európai Bizottság is nyolc százalékra emelte fel a romániai munkanélküliség idei várható mértékére szóló előrejelzését a januári hét százalékról.