Az első nap inkább művelődési jellegű volt (iskolai ünnepség, könyvbemutató, kiállítások, irodalmi délután, színházi est), második nap a települések képviselői mérték össze magukat lovon, motorkerékpáron, labdajátékokban, erőmutatványokban, főzésben és észjárásban, vasárnap pedig a díszesebb rendezvényekre került sor: ünnepi istentisztelet és tanácsülés, parádés felvonulások, előadások, együttesek követték egymást. Az biztos, aki ott volt, jól szórakozott. Esténként táncolhatott, aki még bírta, mert reggeltől kezdve volt elég futkosnivaló: szombaton asztaltenisz és minifoci mellett több rendhagyó sportágban próbálhatták ki magukat a benevezők. A kicsik különféle ugráltató játékokban fárasztották ki magukat, a nagyobbak lovon való vágtában, fogathajtásban, súlyhúzatásban (eme versenyszámban a nyertes Kőmíves Attila 2500 kilónyi homokzsákot mozdított el két lovával), valamint motoros ügyességi próbákon (pl. lipinkán is át kellett hajtani, teniszlabdát továbbvinni stb.). Két műsorszám között pedig másoknak kellett tapsolni: a bábosoknak, Márk Attila dalainak, az Atlantisz gyermekzenekarnak, a Fenyőcske népi együttesnek, gyermektánccsoportnak, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület Szivárvány nevű női kórusának. Mindennek helyszíne a sportpálya volt, és mivel az idő is a helybéliekkel tartott, a sörsátrak árnyékában szépen fogyott mindenféle étel, ital és nyalánkság ― leghamarabb persze a kereken tízméteres kürtőskalácsnak maradt hűlt helye. Termé­szetesen, ott voltak a csecsebecse- és edényárusok is, a kézművestermékeknek azonban nem lehet keletjük errefelé, mert csak két kisebb asztal kínált alternatívát az import műanyagokra. A tucatnyi üstben rotyogó krumplitokányok estére készültek el, és valószínűleg túl jól sikerültek, mert az öttagú zsűri igen hosszasan fontolgatta a rangsorolást. Végül aztán összeadtak minden pontot, és kihirdették, hogy 2009-ben Szentivánlaborfalva csapata volt a legügyesebb a benevező hat falu közül (Lisznyópatak nem vett részt a községi napokon). Tegnap a látványé volt a főszerep: a bemelegítő reggeli futóverseny után igen változatos kutyakiállítást csodálhattak meg. Kint már nyergeltek a huszárok, gyakoroltak a menettáncosok, mert a nyolcvantagú miskolci ének- és zenekar templomi hangversenye után közös díszfelvonulást tartottak a faluban az áthaladók örömére vagy bosszúságára. Az Atlantisz fúvószenekart és mazsorettcsoportot már senkinek sem kell bemutatni, ők mindig odavonzzák a közönséget; utánuk már csak a román népi táncok bemutatója következett, tombolahúzás és zene minden mennyiségben. A zárókoncertet a Bojtorján együttes adta. Tájainkon eléggé szokatlan módon a tervezett programot ― pár perces csúszásokkal ― be tudták tartani. Jó lenne ezt is hagyománnyá emelni, nem csak Uzonban.