Székelyföld térképe az autonómiastatútum mellékletében
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) 2009. május 15-én Budapesten a Magyar Parlamentben tartotta soros ülését, ahol a képviselők az egész világot átfogó pénzügyi és gazdasági válság, valamint a Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia európai uniós csatlakozása óta eltelt időszak tapasztalatainak összefüggésében elemezték a magyarság helyzetét.
A KMAT plenáris ülése által elfogadott zárónyilatkozatban rögzítik: A magyar nemzet számára kiemelten fontos, hogy Magyarország és szomszédjai mielőbb túljussanak a világválság okozta gazdasági nehézségeken. Ennek feltétele egy olyan új társadalmi-gazdasági világrend kialakítása, amely a nemzeteken belüli és a nemzetek közötti szolidaritáson, valamint a demokratikus alapértékek és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul.
A számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jelenleg a válsággal és annak megoldásával kapcsolatos folyamatoknak nem alakítói, hanem elszenvedői. Ez elsősorban annak a következménye, hogy sem a demokrácia kiépülése, sem az európai uniós csatlakozás, illetve annak perspektívája nem teremtette meg azokat a struktúrákat, amelyek lehetővé tennék, hogy ezen közösségek érdemi — törvény által szavatolt — döntéshozói és végrehajtói jogosítványokkal rendelkezzenek saját maguk, illetve az általuk is lakott régiók igazgatásában.
A magyar politikai érdekvédelmi szervezetek kormányzati részvétele Romániában, Szlovákiában és Szerbiában néhány éven át lehetővé tett bizonyos korlátozott befolyást a társadalmi folyamatok alakításába, ám a kormányzati részvétel befejeződésével együtt ezek a szerény lehetőségek is megszűntek. Bebizonyosodott, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség saját — a pártpolitikai széljárástól független — autonóm intézményrendszer hiányában kiszolgáltatott marad a manapság egyre inkább felerősödő többségi nacionalizmusok által táplált asszimilációs törekvésekkel szemben.
A KMAT résztvevői a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumában eddig elért eredményeken túlmenően szorgalmazzák, hogy a magyar politikai erők nemzetpolitikai konszenzusa vegye figyelembe a szomszédos országokban élő nemzetrészek politikai és társadalmi igényét olyan közösségi autonómiastruktúrák megvalósítására, amilyenek az Európai Unió számos tagállamában működnek.
A KMAT tagjai az európai gyakorlaton alapuló közösségi autonómiák rendszerét alkalmas eszköznek tartják a kisebbségi helyzetű magyar közösségek problémáinak megoldására; megvalósítását a magyar és a vele együtt élő, szomszédos nemzetek szolidaritása stabil alapjának tekintenék.
A KMAT résztvevői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az Európai Unió más tagállamaiban működő közösségi autonómiaformák meghonosítása iránti igény jogi korlátozástól és politikai vagy adminisztratív nyomásgyakorlástól mentes megfogalmazásának lehetősége minden országban a szólásszabadság és a demokrácia egyértelmű mércéjét képezi.
A közösségi autonómiák rendszerének megteremtése iránti igény összehangolt és határozott képviselete fontos része a magyar nemzetstratégiának, ugyanakkor erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, miszerint csak jól működő, stabil államok képesek állampolgáraik szükségleteinek megfelelni, és aktív részt vállalni a pénzügyi és gazdasági világválság után egy igazságos és működőképes világrend felépítésében.
A KMAT kiemelkedően fontosnak tartja a magyar politikai szervezetek sikeres szereplését az európai parlamenti választásokon. Ezért üdvözöl minden olyan — az erdélyi magyar összefogáshoz hasonló jellegű — megállapodást, amely mind számában, mind hatékonyságában erősíti a magyar jelenlétet az Európai Parlamentben, és ennek támogatására szólítja a Kárpát-medence magyar közösségeinek választópolgárait. Ugyanakkor elvárja leendő képviselőitől, hogy jelenlétükkel és kiállásukkal az európai üggyé átminősülő magyar ügyet következetesen és hatékonyan képviseljék az Európai Unió különböző fórumain — olvasható a zárónyilatkozatban.
Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács alapító elnöke szerint a június elején tartandó európai parlamenti választás tétje az, hogy minél több magyar képviselő juthasson be az Európai Parlamentbe, mert a nemzeti érdekeket akkor tudják hatékonyan képviselni. Kijelentette: A magyarság autonómiatörekvése a határon túli magyarok szabadságharca. Rámutatott: az összefogás nem azonos a totális egységgel. Tőkés László hisz abban, hogy a magyarság gyökeres átalakulás előtt áll, s ez a változás a Kárpát-medencei magyarság életében is kedvező fordulatot hozhat.ww
