Egy különös kontraszt érzékelhető is, hiszen míg a sepsiszentgyörgyi patinás épületet sikerült újjávarázsolni — mi több, nagy termében egyre otthonosabban érzik magukat a háromszéki fotográfusok is, hiszen ez már a második kiállításuk —, addig a szép emlékű, mostanra idilli hangulatot sugárzó málnásfürdői épületnek már híre-hamva sem maradt, szemünk láttára omlott össze az elmúlt években. A forgatókönyv egyszerű: a legendás fürdőtelepülés idegen kézbe került, élet mutatóban sem maradt, hajdani épületei pedig csak rogyadoztak, málltak, omladoztak. A sepsiszentgyörgyi szerzőpáros 2006—2007-ben készítette fotóit a korabeli villáról, mely most képről képre vezeti el a tárlatlátogatót a kezdeti megingástól a teljes összeomlásig.

A Rekviem Málnásfürdőért címet viselő tárlaton szuggesztív erejű, kékes, szürkés tónusú, komor hangulatú fotókat látunk, ha úgy tetszik, a gyakorta megállíthatatlannak látszó romlás képsorait. A képeslapszerű múltból előbb ég és föld közötti állapotba, majd földre hullott romok közé kerülünk, eközben a fényképeken számos apró, a mívességre és korabeli építészeti stílusra utaló részletek is felvillannak. A fényképek láttán akár arra is lehet gondolni, hogy egyszer s mindörökre bevégeztetett, de túlzott optimizmussal akár az is motoszkálhat a néző fejében, hogy egyszer minden porba hullott székelyföldi értékünk valamilyen csoda folytán mégis újra testet ölt...