Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa számos országában; a hozzá kapcsolódó szokások révén sok helyütt a ,,rózsák húsvétjának" is nevezik. A tavaszi időszak végét, a nyár beköszöntét jelentő, a húsvét utáni ötvenedik napra eső pünkösd a keresztény egyház egyik legbecsesebb ünnepe; az egyetemes egyház alapítását kötik ehhez az időponthoz.
Elnevezése a görög pentakosztész, azaz ötvenedik szóból származik. Már a Szent István előtti időkben is ismert volt, ám akkor még mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokban: a földeken dolgozók pihenhettek-vigadhattak ilyenkor egy utolsót a nagy nyári munkák, az aratás megkezdése előtt. A tavasz búcsúztatásához számos népszokás kapcsolódik, ám mind közül a pünkösdi király választása az egyik legismertebb. A falu legényei közül ilyenkor különböző erő- és ügyességpróbák során választották ki a legrátermettebbet, akit virágkoszorúval végül megkoronáztak, s különleges jogokkal ruházták fel. A pünkösdi királlyá választott legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, állatait ingyen őrizték, apróbb vétségeit elnézték, s a következő pünkösdig ő volt a legények vezetője, a lányok kedvence.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
