Óra — részlet Kispál Attila munkájából

Az artportal.hu szerint ,,a video art (videoművészet) kifejezés nem kifejezetten külön irányzatot, hanem inkább a videoberendezés (kamera, képmagnó, monitorok) művészi szándékú felhasználását jelenti. A videó minden más médiumtól eltérő újdonsága a kép azonnali ellenőrizhetősége, egyidejűsége, a végtelenségig sokszorosítható képvisszaadás és a számos elektronikus képmanipulálási lehetőség volt. A szorosabb értelemben vett videoművészet az új lehetőségek vizsgálata és felhasználása köré rendeződik, tehát a már különben is művészi szándékú események (akciók, happeningek, színházi előadások) puszta dokumentálása nem tartozik a videoművészet lényegéhez, de gyakori a videó bevonása különféle akciókba és performanszokba. A kreatív videomunkák többsége a médium nyelvi-kifejezésbeli kutatására összpontosít: a képernyő elektronikus lehetőségeit faggatja, a képváltoztatás, a torzítás, a megfordítás és a visszacsatolás különböző formáival kísérletezik. (...) A hetvenes években kezdődött a videoművészet intézményi hátterének kialakulása is: videoközpontok, alapítványok jöttek létre a kommunikációs eszköz kutatására és fejlesztésére, az installációk, videoszalagok népszerűsítésére, forgalmazására, művészek támogatására, megjelentek az első alternatív video-folyóiratok. A mai videogalériák ősét Garry Schum alapította 1968-ban, majd 1969-ben New Yorkban rendezték A televízió mint kreatív médium címmel az első, teljes egészében videoművészettel foglalkozó amerikai kiállítást. A projekt ’74 már Európában mutatta be Wulf Herzogenrath rendezésében több mint negyven amerikai művész videoműveit." A műfaj Sepsiszentgyörgyre 1991-ben érkezett meg, a Medium 2 kiállításon, az akkori Üvegcsűrben mutattak be alkotásokat. Pillanatnyilag Temesvár is otthont ad egy nemzetközi videoművészeti fesztiválnak, ezt a nálunk is bemutatkozó Kozma Levente szervezi.

Személyes mitológia, az egyén saját útját, gondolatait vetíti ki, s azért ebben a műfajban, mert egyszer csak megszületik az idea, a gondolat, s amikor az testet ölt és kikristályosodik, kifejezéséhez az adott burok, vagyis a videoművészet eszköztára a legmegfelelőbb — magyarázza a munkák genézisét Vetró Barnabás. A rendhagyó sepsiszentgyörgyi kiállítás örömébe azért némi üröm is vegyül: egyrészt a kifejező, Magma névre keresztelt kortárs képzőművészeti kiállítótér Sepsiszentgyörgy szívében, a Bazár-soron nem készült el — a videoművészeti kiállítást valójában ide képzelték el —, ennek hiánya pedig élénken foglalkoztatja a fiatal alkotókat. Másrészt némi keserűség onnan is származik, hogy a tárlat mindhárom szervezője (Kispál Ágnes Evelin, Kispál Attila és Vetró Barnabás) arról beszél — fiatal, Sepsiszentgyörgyön érvényesülni kívánó képzőművészként —, hogy mind a mai napig szabadúszókként — azaz állandó munkahely nélkül — próbálnak érvényesülni. Helyzetüket pedig a tárlaton használt technika — régi, kölcsönkért televíziók — is hűen tükrözi, hiszen eredeti elképzelésük szerint a videoműveket annak rendje s módja szerint korszerűen tálalva, LCD tévéken mutatták volna be...