A dán királysághoz tartozó Grönland autonómiáját bővítő törvényt a szélsőjobboldali néppárt kivételével valamennyi parlamenti párt képviselői megszavazták, megnyitva ezzel az utat az atlanti-óceáni sziget függetlenné válása előtt. Hans Enoksen grönlandi miniszterelnök történelmi jelentőségű eseményként méltatta a szavazást. Mint hangsúlyozta: a grönlandiakat most már népként ismerik el, jogukban áll majd kiaknázni a föld méhében rejlő kincseket, nyelvük pedig hivatalos nyelvvé válik.

Grönlandon tavaly novemberben tartottak népszavazást a stratégiai fekvésű, több mint három évszázada dán uralom alatt álló sziget nagyobb autonómiájáról, s a szavazók több mint 75 százaléka igennel voksolt. A népszavazás jellege véleménynyilvánító volt, de minden politikai erő elfogadta, hogy tiszteletben tartja a referendum kimenetelét. A Grönland területi autonómiáját kibővítő szabályozás június 21-én lép majd életbe, a parlamenti ratifikálás után.

Grönland Dánia külső országrészeként 1979 óta élvez belső autonómiát. Az 1982-ben tartott népszavazáson lakói úgy döntöttek, hogy kiválnak az Európai Unió elődjéből, az Európai Gazdasági Közösségből, ami 1985-ben következett be. A hatalmas, 2,1 millió négyzetkilométeres északi-sarki területet, amelynek 80 százalékát jég borítja, 57 000-en lakják. Az alapvetően halászatból élő lakosságból 50 000-en inuitok (eszkimók), hétezren pedig dánok. A terület évi 3,2 milliárd korona (429 millió euró) támogatásban részesül a dán államtól, ami költségvetési bevételeinek több mint felét teszi ki. A sziget lakosai most saját gazdasági, társadalmi életük újabb területein vehetik át az irányítást, így rendelkezhetnek az ásványkincsek felett, alakíthatják az igazságszolgáltatás rendszerét, irányíthatják a rendőrséget és a büntetés-végrehajtási intézményeket. Hat területen ― alkotmány, állampolgárság, legfelsőbb bíróság, védelem és biztonság, valamint a monetáris, illetve a külpolitika ― továbbra is a Dán Királyságé az ellenőrzés.

A referendumot megelőzően dán—grönlandi vegyes bizottság vizsgálódott a sziget autonómiájának kiterjesztéséről. Akkor az is megfogalmazódott, hogy a világ legnagyobb szigete né­pének jogot kell kapnia a külpolitikai és védelmi kérdések önálló elbírálására is, így például önállóan dönthetne a Thuléban működő amerikai légi támaszpont jövőjéről, amely fontos része lesz a majdani amerikai rakétapajzsnak. A bizottság ajánlata szerint ugyanakkor Grönlandnak nagyobb mértékben kell felelnie a jövőben saját gazdaságáért, és előteremtenie az erőforrásokat megnövekedett autonómiájának finanszírozásához, hogy kevésbé függjön az anyaország segélyeitől.