Nyílt tér: Az utca hangja

2003. május 9., péntek, Archívum 2003–2007

DR. SIPOSS B. SÁNDOR, Barót. Hosszú életem során - 96 éves vagyok - nem fordult elő velem ilyen kellemetlenség, mint ez év március és április hónapjaiban. Mint ahogy minden embernek van szenvedélye, hobbija, én a képes folyóiratokat gyûjtöm, olvasom és osztom a családomban. Van egy budapesti barátom, aki hetente küldi a lapokat - kártyanaptárakkal, amelyeket szintén gyûjtök - és leveleit. Minden egyes küldeményét megválaszolom, amelyeket ő hiánytalanul meg is kap, nem úgy, mint én. Mindketten a leveleket és képesújságokat minden évben számozzuk (2002-ben pl. a pesti kollégám 226 levelet és folyóiratot küldött, amit hiánytalanul meg is kaptam). Eddig panaszra nem volt okunk, még a kommunizmus idején is minden küldeményt kölcsönösen megkaptunk, legfeljebb egy-kettő veszett el évente. Sajnos azonban idén - április 24-ig - a postázott 57 sorszámozott küldeményből nem érkezett meg a 8., 14., 25., 29., 37., 38., 39., 41., 42., 43., 44., 49. és 54. sorszámú. Ilyen tolvajság a harminc éve tartó levelezésünk alatt sem történt, mint e tiznehárom küldemény eltulajdonítása. Egyetemi éveim alatt és azután, ahol dolgoztam - Szegeden, Esztergomban, Sepsiszentgyörgyön (szülővárosomban) és Kézdivásárhelyen -, és nyugdíjasként is minden nekem címzett levelet megkaptam, s nem tudom elképzelni, hogy most hol és ki vetemedik ilyen törvénytelenségre. A nagyváradi postahivatal - amely a Magyarországból Romániába címzett leveleket továbbítja - a sérült küldeményeket nejlontasakba csomagolva küldi tovább, ilyent én is többször kaptam, amiért köszönettel tartozom, és arra következtetek, hogy őket felelősség nem terheli. Onnan Brassóba kerülnek a küldemények, aztán Sepsiszentgyögyre, végül Barótra. Megkérem az illetékes postahivatalokat, szíveskedjenek kinyomozni, hogy melyik alkalmazottjuk követte el ezt a bûncselekményt. Ez a postának nagy szégyene, megírtam a pesti barátomnak is, aki nagyon felháborodott, és jelenteni fogja a müncheni illetékes fórumnak.
KERCSÓ SÁNDOR, Sepsiszentgyörgy. Városunkban reggel 4.35 órakor indul az első busz az állomásra, a Brassó-Marosvásárhely vonathoz, amely 4.53 órakor indul, azaz 18 perc múlva. Ez többünk véleménye szerint nem elegendő ahhoz, hogy az utasok jegyet is tudjanak váltani. Ezt már hat-nyolc hónapja a szállítási vállalatnál az igazgató úrnak is megmondtam, de nem változott a menetrend, így hát az utasok vagy gyalog, vagy taxival kénytelenek az állomásra menni, ahhoz, hogy idejében odaérjenek. Ez a vállalatnak napi öt-hat utast számítva havi egymillió lejes veszteség, az utasoknak pedig marad a bosszúság? Mindez elkerülhető lenne, ha a busz öt perccel korábban, 4.30 órakor indulna az állomásra. Nem lehet ezt bevezetni?
BOLDIZSÁR BÉLA, Bélafalva. Mindenfelé alakulnak már a Polgári Egyesületek - amit nagyon jónak ítélek meg, mert labdába rúghatnak azok is, akiket eddig háttérbe szorítottak. A kézdivásárhelyi alakuló gyûlésen magam is elmondtam a véleményemet az RMDSZ tevékenységéről, és azt is, hogy a nagycsaládosokkal nem foglalkozik senki (az önkormányzatok sem), a létminimum alá kezdtek süllyedni. Ekkor állt fel az ikafalvi református tiszteletes, Sántha Imre lelkész úr, aki felajánlotta, hogy három gyermekemnek a buszbérletet kifizeti három hónapig. Pár napra rá postán meg is kaptuk az összeget. Erre nem számítottam, így a családban a húsvét egy kicsi örömet is hozott. Mert egyébként elegem van mindenből! Ezúton is szeretném megköszönni a tiszteletes úr nemes tettét: a jó Isten ezerannyit adjon helyette!
FERENCZ BÉLA, Lisznyó. Évről évre színvonalasabbak a Szent György-napok. A székelység hagyományápoló, és ki is tesz magáért, lehetősége szerint. Velünk együtt részt vesznek az ünnepségen a román nyelven miséző katolikusaink is, akikből az idők folyamán a jászvásári püspökség janicsár papjaival szorgalmasan irtotta a hagyományaikat, kultúrájukat, az őseikhez való ragaszkodást. Nyelvüket az ördög nyelvének nevezték, maguk kellett hogy elátkozzák, és ezekből a keserves helyzetekből él a tudatlanság? A betelepítettek gyermekei között is van egy réteg, amely szívesen vesyi a magyar hagyományápolást, a nyelvet is beszélik, vagy legalább értik, s mégis, a balkáni felfogás kedvesebb nekik is. Az őrkői cigányság is nap mint nap örömmel vetette magát bele a forgatagba. Köszönettel és hálával tartozunk magyaroszági vendégeinknek is, akik igyekeztek szórakoztatni minket és kicsit nyugatabbra vinni lelkünket, vágyainkat.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép