Akik a családtagok után a legtöbbet tehetnek a beteg jó közérzetéért, azok az ápolók és asszisztensek, vagyis a kisegítő személyzet. Az egészségügyben dolgozók e csoportjával ellenben ritkán foglalkoznak, nem kérdik meg őket, hogy elfáradtak-e a másik ember gondjainak, rigolyáinak megértésében, van-e szükségük hivatástudatuk megerősítésére, gondozására. Ennek felismerése vezette a sepsiszentgyörgyi Keresztyén Diakóniai Alapítványt (KDA) arra, hogy a hivatásos és nem hivatásos ápolókat találkozóra hívja.
Az ápolók világnapja alkalmából szervezett sepsiszentgyörgyi tanácskozáson Kovács Réka mentálhigiénés szakember tartott interaktív előadást a többségükben a Diakónia szolgálatában lévőknek, de részt vettek kórházi asszisztensek, az idősotthon ápolói és szociális munkások is.
A háromszéki segélyszervezetek közül jelenleg a KDA házigondozói szolgálata a legkiterjedtebb, negyvenkét faluban és két városban tíz ápoló és tizenöt asszisztens vigyázza az idős betegeket, egyedül élőket, akiknek olykor nem az egészségügyi ellátás jelenti a legtöbbet, hanem maga a törődés.
