- Beszélgetés Dobos Lászlóval, a Duna TV elnöki titkárságának vezetőjével A Szent György-napok alkalmával immár harmadszor látogattak az ünnepségekre a Duna TV adminisztratív vezetői. Idén egy ötszáz kérdőíves felmérést is köröztek, kitapintandó: hogyan is viszonyulnak az érdeklődők a televízióhoz? Dobos Lászlót, az elnöki titkárság vezetőjét arról kérdeztük, hogyan is áll ma a Duna Televízió? - hiszen ő intézi a részvénytársaság adminisztratív teendőit, s ezért ha valakinek, neki pontos rálátása van a Duna helyzetére.
- A Duna történetében három nagy korszakot különböztethetünk meg. Az első az 1992-es karácsonyi megalapítással és a sugárzás beindulásával kezdődött, és tulajdonképpen a magyar médiatörvény életbelépéséig tartott.
- Ennek a törvénynek bizonyos kitételeit sokan vitatják...
- Joggal! Viszont a mi szempontunkból rendkívüli jelentőséggel bírt, hiszen beemelte a Dunát a köztévék sorába, lefektette szabályzatban, hogy a Magyar 1 és 2 és a Magyar Rádió mellett a Duna TV is közszolgálati intézménynek minősül! Addig sokan megkérdőjelezték a tévé létét, állandó támadásoknak, sokszor sunyi, megalapozatlan vádaskodásoknak voltunk kitéve. Állandóan rebesgették, hogy megszüntetnek, hogy összevonnak a magyar televízióval. A mendemondáknak a médiatörvény életbelépésével tulajdonképpen vége szakadt, a Duna intézményesült, belépve a közszolgálati nemzeti médiumok sorába. A harmadik korszak a tízesztendős évfordulón, az elmúlt esztendő karácsonyán kezdődött, amikor teljesítve hitvallásunkat, amelynek alapja a világ magyarságának összefogása, összehangolása, tájékoztatása, átléptük az óceánt, s beléptünk az észak-amerikai, az ausztráliai és az új-zélandi térségbe! Ez tulajdonképpen két szolgálat igénybevételét is jelenti, ők leveszik a jelet és előfizetéses rendszerben adják tovább a kábelhálózatok érdeklődő előfizetőinek.
- Az ottani szolgáltatók támasztottak akadályt?
- Nem. Ez ott üzlet. Úgy oldották meg, hogy a programhoz csatoltak plusz egy csatornát, esetünkben a Dunát.
- Ez szokatlannak számít Amerikában?
- Nem. Eddig is voltak ilyen fenntartott, ,,kibérlendő helyek észak-afrikai, európai tévéknek; így került be a rendszerbe például a Polónia Televízió is. A félreértések elkerülése végett le szeretném szögezni, nyilvánvalóan kis létszámú közösségekről van szó, viszont óriási dolog, ezt nemrég tudtam meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egymillió-hétszázezren vallják magukat magyarnak! Ezek nem mind beszélik a nyelvet, viszont büszkék származásukra, és vállalják magyarságukat. A nézettségünk tehát remélhetőleg növekedni fog, az amerikai magyar szervezetek máris hevesen érdeklődnek, sok a visszajelzés, levél, e-mail. Többnyire örömüknek adnak hangot, azt hangsúlyozzák, hogy na, végre, ezt is megértük. Sokan bevallják, ötszáz mérföldes körzetben nem is hallottak magyar szót. Rendkívül szeretik az ünnepi adásokat, amikor több idejük van a tévé elé ülni. A mûsorok, s ebben sincs semmi furcsaság, elsősorban gyermekkorukra emlékeztetik őket, elsivárosodott életükben megint megjelenik az, hogy ők tulajdonképpen magyarok...
- A visszajelzések a mûsorokra is vonatkoznak?
- Igen, természetesen. Van egy nagy gond is: a kanadai magyarok nem foghatják a Duna Tévét. Ez különösen a határszéli városokban furcsa, hiszen néhány mérföldnyire, Amerikában lehet fogni, ők viszont nem képesek rá.
- ?
- Egy törvény megtiltja a kettős forgalmazást. Az Amerikában sugárzott adások nem foghatók Kanadában és fordítva. Ide, nyilván, külön szerződés kellene. Ez is megoldható, főként anyagi akadályai vannak, ezekre rögtön kitérnék, csak még annyit, hogy a visszajelzések is több érdeklődési csoportot körvonalaznak. Az idősebbek nyilván még több régi magyar filmet szeretnének látni - nosztalgia! -, még több Jávor Pált, Karády Katalint, Szeleczky Zitát... A fiatalabbak többet szeretnének hallani, látni a mai magyar valóságról, igénylik a nyelvleckéket, az informatikai és a sportadásokat. A cserkészszervezetek, a vasárnapi iskolák is különféle hasonló igénnyel lépnek fel. Mindezt kielégíteni napi 48 órás mûsor sem lenne elég. Nyilván, nem is lehet kielégíteni mindenki elvárásait, viszont közelíteni kell. S itt térnék vissza anyagi nehézségeinkre, amelyek különben indulásától kísérik a Duna TV-t. Ahhoz, hogy kiléphessünk a világba, hogy finanszírozhassuk a világsugárzást, meg kellett húzni a nadrágszíjat, hiszen eddig egy fillér plusztámogatást sem kaptunk minderre. Örömmel hallottuk, amikor Szili Katalin nemrég Ausztráliában örömmel szólt arról, hogy végre megvalósul a sugárzás, és ott is nézhetik a Duna Televíziót. Támogatást is ígért, szeretnénk az Országgyûlés elnök asszonyát szaván fogni. Karácsonykor a miniszterelnök is örömmel reagálta le, hogy például Amerikában is nézhető a Duna TV. ? is támogatást ígért, de mind ez ideig ez nem jött be... Ügyködik természetesen a magisztrátus is, a tizenkét tagú szervezetnek olyan, az egész magyarságon belül elismert tagjai vannak, mint Tempfli József katolikus püspök vagy Meloccó Miklós szobrászmûvész. ?k a közvéleményhez, a politikai élet vezetőihez fordultak támogatásért. Majd meglátjuk. Kérték beadványban az Országgyûlést is, hogy emelje az idei költségvetést.
- Ez, ha nem titok, mekkora összeg?
- Hétmilliárd forint. Tavaly is ennyi volt. Ami, az inflációt s az emlegetett világsugárzási költségeket beszámítva, elég nehezen osztható és szorozható. Még egy technikai újdonságról is beszámolnék: februárban áttértünk a digitális sugárzásra, ez amerikai, nyugat-európai sugárzásunk miatt is fontos, ott az analóg sugárzás már nem megy. A digitálisnak viszont van még egy előnye, új típusú mobiltelefonokon is fogható a Duna!... Tökéletes a hang s a kép, engem is megdöbbentett, amikor tapasztaltam.
- S most ráterve a felmérésekre, lehet már az eredményekről valamit mondani?
- Sokan vállalkoztak a válaszadásra, ennek örülünk. Számunkra rendkívül fontos, hogy a szórványban és a tömbmagyarságban - ami kétségkívül a legnagyobb bástyánk - hogyan viszonyulnak adásainkhoz. A kérdőív anonim volt, tehát aki akarta, kifejthette aggályait, benyomásait, őszintén, köntörfalazás nélkül. A kérdőívek kiértékelése nyilván több időt vesz igénybe, de az első impressziók megnyugtatóak - a Duna TV Sepsiszentgyörgyön és környékén változatlanul az élen áll!
- Noha már vannak ,,versenytársai is, hiszen a kábeltelevíziós rendszerben nézhető a M2, az ATV, az RTL Plusz, a TV2, a Budapest TV, a Minimax, a Viva, a magyarul ,,beszélő Hallmark címû filmes adó, van helyi adás is, s a Discovery is nagyjából magyar szinkronnal sugároz.
- Pontosan ezért volt nagy öröm számunkra a Szent György-napokon tapasztalni a felénk irányuló szeretetet, azt, hogy a Duna vezető szerepe töretlen. A felmérések kritikai észrevételeket is megfogalmaznak - több sportadást szeretnének, de hát ennek sokszor rajtunk kívül álló okai vannak -, sok kérelem is megfogalmazódik, szeretnének több közönségtalálkozót, nagy hatással vannak rájuk az ,,arcok, népszerûek a mûsorvezetők, őket is szeretnék látni, lehet, hogy hamarosan sorra kerülnek ilyesfajta találkozók. Magyarország - ez nem titok - hamarosan hivatalosan is az egységesülő Európa tagja lesz, örömmel mondhatjuk el, hogy a Duna Televízió indulása óta a határokon átnyúló, a magyarságot ,,egyesítő elképzeléseivel ezt az egyesült Európát célozta meg, az egységesülést szolgálta...
Lejegyezte: Bogdán László