Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetûeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról és arról, hogy a magyar tudományosság hogyan fogadta a csángó eredetről szóló bejelentést, Pozsony Ferencet, a KJNT elnökét, a Babe?-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanárát kérdeztük.
- A Kolozsváron április 26-án tartott konferencián olyan, a különböző mûhelyekben dolgozó, csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból, akik a moldvai katolikusság, csángóság történetével, társadalmával, kultúrájával, identitásával foglalkoznak. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt, nem engedtük, hogy a politika rátelepedjen a rendezvényre.
Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára, egy erdélyi intézet vezetője lebontotta azt a mítoszt, amit a román politikum a csángók eredetével kapcsolatban megépített. Azt mutatta be nagyon tárgyilagosan, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.
A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru M?rtina? újra elővette, de munkáját egy ideig nem tudta megjelentetni. Majd amikor Ceau?escu ellensúlyozni kívánta a Magyarországról és a magyarság részéről érkező csángók iránti jogvédelmi törekvéseket, a kiadvány zöld utat kapott, Ceau?escu és a pápa képével kiadták, azóta a román hatalom is dogmává merevítette. Sajnos, a hatalom 1990 után is megkérdőjelezhetetlen dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el.
- Nyilván, a magyar tudományosság sem most szerzett erről tudomást, mégsem hangoztatta eddig ezt senki. Hogy telt el ennyi idő a történelmi valóság tudományosan megalapozott bejelentéséig?
- Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. Nagyon alapos, rendszeres kutatás után fogalmazta meg önmagának is a választ erre a kérdésre.
- A további kutatás irányvonalát meghatározza-e egy ilyen bejelentés?
- Gyökeres fordulatot nem okozott a tudományos életben, mert önmagára adó tudós, beleértve a román kutatókat is, nem fogadta el eddig sem a M?rtina?-elméletet. Ez a bejelentés helyretette a dolgokat, a magunk részéről csak csodálni tudjuk ennek a fiatal kutatónak a rendszerességét, pontosságát.
Jászvásáron az elmúlt évben az Európai Unió serkentésére a román parlament által rendezett konferencián már láttuk, hogy a fiatal román történészek hangsúlyosan megtapsolták a magyar felszólalókat. Ismerve a jászvásári történeti intézet kiadványainak jó részét, bizton állíthatom, hogy felnőtt egy olyan fiatal történésznemzedék, amely objektívebben viszonyul ehhez a kérdéshez. Az igaz, hogy a jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetjük a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekszünk idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni, hogy a kutatók szerte a nagyvilágban jussanak hozzá ezekhez az információkhoz.
Fekete Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.