Új munkatörvénykönyvPénz-Piac-Vállalkozás: A fizetett pihenőszabadság

2003. május 14., szerda, Archívum 2003–2007

Az alkalmazottaknak joguk van évi fizetett szabadságra. A munkaadó ezt nem korlátozhatja, és az alkalmazott sem mondhat le róla. Évenkénti időtartama legkevesebb húsz munkanap. Tényleges időtartamát a kollektív munkaszerződés szabályozza, s elő kell írnia az egyéni munkaszerződésnek is. A pihenőszabadság a naptári évben ledolgozott idővel arányosan jár. A hivatalos ünnepek, valamint a fizetett szabadnapok nem számíthatók be a pihenőszabadságba. A részmunkaidőre alkalmazottak pihenőszabadságát a ténylegesen ledolgozott munkaidővel arányosan állapítják meg.
A pihenőszabadságot minden évben le kell tölteni. Különleges, a törvény vagy a kollektív munkaszerződés által előírt esetekben megengedett a pihenőszabadság letöltésének elnapolása a következő év végéig. A munkaadó kötelessége, hogy biztosítsa az elmaradt pihenőszabadság letöltését. A törvény tiltja a le nem töltött pihenőszabadság ellenértékének kifizetését, ilyen jellegû kifizetést csak egyéni munkaszerződés felbontása esetén engedélyez a munkatörvénykönyv.
Azok az alkalmazottak, akik nehéz, az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgoznak, hátrányos helyzetûek vagy nem látók, valamint a 18. életévüket be nem töltött fiatalok évenként legkevesebb három munkanap pótszabadságra jogosultak.
A pihenőszabadság letöltésének tényleges idejét az alkalmazott megkérdezésével a munkaadó határozza meg, ha pedig az alkalmazottaknak a pihenőszabadságot egy időben biztosítják, a munkaadó köteles kikérni a szakszervezet, illetve az alkalmazottak képviselőinek a véleményét is.
A szabadság részletekben is kiadható, azzal a feltétellel, hogy a szabadság valamelyik része legalább tizenöt nap legyen.
Az alkalmazott a pihenőszabadság idejére a szabadság hónapjára esedékes napi átlagfizetés alapján kiszámított javadalmazásban részesül, amelyet a szabadság előtt öt munkanappal előre fizetnek.
Objektív okok alapján az alkalmazott kérésére a pihenőszabadság megszakítható. Ugyanakkor a munkaadó is visszahívhatja a szabadságon lévő alkalmazottat, ha olyan kényszerhelyzet vagy sürgős érdek áll elő, amely szükségessé teszi az alkalmazott jelenlétét a munkahelyen. Ebben az esetben a munkaadó kötelessége az alkalmazott és annak családja azon költségeit kifizetni, amelyeket a szabadság megszakítása miatt eszközölt. Ha az alkalmazott anyagi kárt is szenvedett a szabadság megszakítása miatt, akkor a munkaadónak ezt is ki kell fizetnie.
Balogh Klára jogtanácsos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép