PeriszkópSport: Kinek használ?

2003. május 19., hétfő, Archívum 2003–2007

Pedagógusok, nevelők, sikerkovácsok, mûhelyvezetők, nevezhetjük bárminek őket, tény, hogy ők állnak sportmozgalmunk kevésbé napos, inkább árnyékos oldalán. Ott, ahol a munka dandárja zajlik, ott, ahol megtervezik a jövőt, ott, ahol millió verejtékcseppel áztatják a kivitelezés, a beteljesülés útját, ott, ahol a munka fáradalmait nyugtázó zokszó veri fel a csendet. Testnevelők ők, sportéletünk szürke eminenciásai.
,,Rám mindig nagy hatással voltak a mindenkori tornatanáraim, így aztán nem csoda, ha testnevelő tanár akartam lenni. Később aztán a birkózás révén kapcsolatba kerültem az élsporttal, akkor pedig mindenáron élsportolói rangra vágytam. Az is lettem a maga nemében, hiszen Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön az A-osztályban birkóztam. Mind tornatanáraimtól, mind edzőimtől csak szépet és jót tanultam mindarról, amit a sport jelent, mindarról, ami a sport szerepe a mindennapi életben és különösen az ember formálásában, nevelésében.?
Névjegykártyája
Kovásznán született 1974. június 20-án. Édesapja, Árpád asztalos, édesanyja, Vilma könyvelő. Két testvére van, bátyja, Barna Róbert báros, húga, Boglárka egészségügyi asszisztens.
Az I-VIII. osztályt Vajnafalván végezte, a IX-X.-et Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban, a XI-XII.-et Székelyudvarhelyen a Bányai János Ipari Líceumban. Tornatanári oklevelét a brassói George Bari?iu Egyetem testnevelési karán szerezte 2001-ben, a Transilvaniában licencezett ugyancsak 2001-ben. Atlétikára szakosodott.
Tanári pályafutását a kézdivásárhelyi Gábor Áron Iskolaközpontban kezdte, aztán a tamásfalvi általános iskolában folytatta.
Sportolóként birkózott. Mint ifjúsági korosztályú az országos bajnokság hatodik helyéig jutott egyéniben. Ifjúsági versenyzőként tagja volt a Székelyudvarhelyi Fások A-osztályos csapatának. Hazakerülve Háromszékre, Sepsiszentgyörgy A-osztályos együttesében birkózott.
Tanárként egy évet és pár hónapot tud maga mögött. Ennyi idő alatt nem válthatta meg a világot.
Nős. Felesége, Rita pincér. Két gyerekük van, Rebeka öt és fél éves, Andris hároméves.
Hobbija a sporthorgászás és az asztaloskodás. Utóbbit édeaspjától ,,örökölte?, nem tagadja, hogy vonzza a fa illata, szeret elgyönyörködni a megmunkált székben, szekrényben, s a látvány mindig elégtételt szolgáltat.
András vallja: ,,Mint minden egészséges, normális ember, ő is a családban talál igazi otthonra, a családban lel boldogságra, a család nyújtotta szeretet, meleg és minden jó, amit a család biztosít, arra kötelezi, hogy mindent megtegyen az övéi, a szerettei, a család érdekében.? Nem sző mesebeli álmokat, a földön járva tervezi jövőjét. Látja s tudja, itt, ebben a pillanatban nem rugaszkodhat fel a fellegek közé. Itt, ebben a pillanatban, mint annyi sokunknak, a lét a tét. Más szavakkal fogalmazva, az állandó és biztonságos munkahely megtalálása az igazi tét. A birkózószőnyegen, az atlétikapályán megtanulta a helyzet gyors felmérését, megtanulta, hogy az eredmény eléréséhez idő kell, és részéről kitartás. Gyors felfogóképessége, találékonysága mellé szerencsésen társul a kitartása, mely olykor elmegy egészen a makacsságig. A makacs rátatiság rendszerint hasznára válik, de néha-néha vissza is üt. Különösen akkor, amikor bebizonyosodik, hogy az, amihez oly makacsul ragaszkodott, valahol hibádzik. Aztán még ott van a lobbanékonysága, mely nemegyszer borsot tör az orra alá. Na de hát azért van az ember, hogy jó és rossz vonásaival okosan sáfárkodjék. S András teszi is ezt becsülettel, hiszen családcentrikussága ezt sugallja, ezt várja tőle, s tudja, cserben nem hagyhatja azokat, akik bíznak benne.
Tanári pályafutása, ha összeadjuk a hónapokat, csak nagylelkûséggel foghatjuk rá, hogy majdnem másfél évre tekint vissza. Így aztán nagy tapasztalata nem lehet az iskolai sportot illetően. De azt jól látja, és meg is fogalmazza, hogy ,,az útvesztőbe jutott, mert egészen fent nem tudják, mit akarnak. Jó dolog, hogy van külön falusi, kölön városi bajnokság, de ennek érdemet kellene adni, motivációt biztosítani, elvégre nagyon anyagias világban élünk. Nem lehet ezt csinálni, hogy a tanár maga menedzselje a gyerekeket, maga futkorásszon az anyagi fedezet előteremtése után, a tanár feladata hadd maradjon mindenkor a gyerekek nevelése, felkészítése.
Hogy elégedett ember vagyok-e? Mint tornatanár erről túl korai beszélni. Másfél év van a hátam mögött, ha akartam volna, sem tudtam volna lehozni a csillagokat. Más a civil életem, ott igen, ott elmondhatom, hogy elégedett ember vagyok. Szép családom van, és van, akikért dolgoznom, küzdenem. Minden tervem, minden vágyam e család köré szövöm, s nincs abban semmi mesebeli, minden nagyon emberi: vágyom egy hosszú távon stabil munkahelyre, itt, közel Kovásznához, hogy keményen dolgozva biztosíthassam családom megélhetését, boldogulását, s egyszer majd életre hívjak egy szabadfogású birkózócsapatot.?
Tanár úr, Isten segítse!
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép