NövénytermesztésGazdakör: Rozs

2003. május 27., kedd, Archívum 2003–2007

Az észak-európai hûvös klíma legfontosabb gabonaféléje a rozs. A mérsékelt égöv alatt a búza után a második kenyérgabona-növény. A gabonafélék sorában világviszonylatban kb. a nyolcadik helyet foglalja el; vetésterülete 16-17 millió hektár körüli, amelynek legnagyobb része Európában található. Jelentőségét növeli, hogy azokon a gyengébb termékenységû talajokon is termeszthető, ahol a búza termesztése már nem gazdaságos.
A rozs igénytelen - extenzív - gabonaféle, amelynek a termőképessége és terméshozama is sokkal kisebb, mint a búzáé, de a ,,leguniverzálisabb? gabonafélénk: lisztjéből jó minőségû kenyér készíthető, korpája kiváló abraktakarmány; hosszú és szívós szalmája nem csak almozásra alkalmas, hanem mint zsúpszalma is sokoldalúan felhasználható. Mindezek mellett a rozs fontos zöldtrágya és zöldtakarmány is. A tisztán vetett zöldrozs vagy az őszi bükkönyös keverékei tavasszal a legkorábban etethető zöldtakarmányok.
Biológiai jellemzés. A rozs (Secale cereale L) a Secale nemzetségbe tartozik, amelynek számos faja közül a következők az ismertebbek: a termesztett rozs (S. cereale L.) és az egyéves, törékeny kalászú vadrozs (S. sylvestre Hort.). A rozs gyökér- és hajtásrendszere, virágzata stb. alaktanilag hasonló a többi gabonaféléhez, főleg a búzához. Főbb jellemzői: a hosszú szár, a fejlettebb gyökérzet, az erősebb bokrosodási képesség és a kölcsönös megporzással történő termékenyülés. A kalász szerkezete hasonló a búzáéhoz, de a kalászkákban kevesebb a virágok száma (kettő-három), és csak kettő termékenyül meg. Kedvezőtlen, esős, hûvös időben a virágzás elhúzódik, és a megporzás is bizonytalan. A rozs szemtermése hosszúkás, keresztmetszete háromszög alakú, szürkészöld, sárgásszürke, ezerszemtömege 25-46 g. A szemtermésből készült rozsliszt vízzel kimosható sikért nem tartalmaz, de lizintartalma nagyobb, mint a búzáé.
Éghajlat- és talajigény, vetésváltás. A rozs a hûvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, de jól tûri a szárazságot is. A gabonafélék közül a rozs bírja a legjobban a téli hideget és a fagyot. A hosszú és csapadékos, enyhe ősz kedvez a rozs kezdeti fejlődésének. Ilyenkor a gyökérzetét jól kifejleszti és elbokrosodik. A rozsnak egyébként még a tél beálltáig kell elbokrosodnia. Tavasszal alacsony a hőigénye, korán fejlődésnek indul és szárba szökken. De később, főleg a virágzáskor már érzékeny a hidegre, a nyitva virágzó rozsban nagy kárt okozhat a késő tavaszi fagy. Kalászoláskor igényli a rozs a legtöbb nedvességet. Érésére nem kedvező a nagy meleg.
A gyengébb adottságú talajokhoz jobban alkalmazkodik, mint a búza. Minden talajon megterem, ahol nincs pangó nedvesség, a tápanyagokban szegényebb talajokon is kielégítő termést ad. Jobb talajokon a rozs is többet terem, de ilyen talajokon célszerûbb búzát termeszteni.
A gabonafélék közül a rozs legkevésbé igényes az előveteményekre. A növényi sorrendben önmaga vagy más gabona után is vethető. Az előveteményekkel szembeni igénytelenségének az az oka, hogy gyorsan fejlődik, és a gyomokat elnyomja. Ezenkívül a betegségekre és a kártevőkre sem érzékeny. A rozst korán kell vetni, ezért azok a jó elővetemények, amelyek korán lekerülnek.
Trágyázás. A rozs fejlett gyökérzetével jól hasznosítja a talajok tápanyagkészletét, rendszerint sovány talajokon termesztjük zöldtrágyázás után is.
Különösen optimális nitrogéntrágyázásra van szükség, mivel a termés nagyságát a rozsnál is a nitrogén mennyisége dönti el. De a túladagolásra nagyon vigyázzunk, mert a rozs könnyebben megdől, mint a búza. A rozs fajlagos tápanyagigénye 100 kg szemtermés és a hozzá tartozó szalma NPK-tartalma alapján: 2,6 kg N, 1,2 kg P2O5, 2,6 kg K2O, vagyis 6,4 kg vegyes (NPK) hatóanyag.
Talaj-előkészítés, vetés. Kötöttebb talajokon a rozs talaj-előkészítése megegyezik a búzáéval, tehát kellően ülepedett, beéredett, nyirkos magágy szükséges, homoktalajokon a homokmozgás veszélyére kell figyelni.
Fontos a korai vetés, az optimális vetésidő gyengébb talajokon szeptember első fele, jobb talajokon pedig szeptember második fele. De ha lehet, a rozs vetését szeptember végéig fejezzük be. Nem szabad mélyre vetni, kötött talajokon 2-3 cm, laza talajokon 3-5 cm a legkedvezőbb vetésmélység. A vetőmagszükséglet folyóméterenként 50-60 szem, vagyis hektáronként 4-5 millió csíra. Ez kiváló minőségû vetőmag esetén 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg. A rozs termésének ezerszemtömege átlagosan 30-34 g. Az alkalmazott vetési módok közül a szórva vetés nem javasolható.
Növényápolás. A vetést követően gondoskodni kell a tél végi vízállásos területeken a vízelvezető barázdák, árkok elkészítéséről. A sûrû, jól bokrosodott rozs a talajt jól beárnyékolja gyors fejlődése miatt gyomelnyomó. Vegyszeres gyomirtásra ezért általában nincs szükség, csak ha a vetés gyengébben fejlett, és több káros gyom fordul elő. A betegségek közül a fuzáriumos gyökérrothadás, a csíkos mozaikvírus-fertőzés, a barnarozsda, a kőüszög, a porüszög, az anyarozs a leggyakoribb. A csávázás fontos megelőző védekezés. A leggyakoribb kártevők: drótférgek, pajorok, kendermagbogár, gabonapoloskák, gabonalegyek. A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés.
Betakarítás és tárolás. A rozs június végén vagy július elején érik. Az aratásra a legmegfelelőbb érési fokozat a viaszérés vége, illetve a teljes érés eleje; egymenetes aratásnál a teljes érés. A rozs nem pereg annyira, mint a búza, ezért az aratásával jobban lehet várni. Célszerû egy menetben aratni, de hosszú szalmája miatt a kétmenetes aratásra is sor kerülhet. A rozsnak sok szalmája van, a szemtermés tömegének kb. 2,5-szerese.
A rozst még a búzánál is gondosabban kell tárolni, mert hamar bemelegszik, márpedig a rozs ipari minőségét a betakarítás módja és a tárolás határozza meg. A termés minőségének vizsgálatakor a hektolitertömeget és az ezerszemtömeget, esetleg az acélosságát veszik figyelembe. A rozskenyér, illetve a rozstészta vázának minőségét a keményítő és a nyálkaanyagok tulajdonságai határozzák meg. A rozsnak és a belőle őrölt lisztnek a minőségét nagyobbrészt a betakarítási körülmények határozzák meg. Ha a betakarítás száraz időben történt, és nincsenek csírázásnak indult szemek, akkor jó minőségû lisztalapanyagot kapunk.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép