Fekete-fehérNyílt tér: Ehető vagy mérges

2003. május 30., péntek, Archívum 2003–2007

Itt a nyár. Ha eső esik, akkor úgy nő a gomba, mint a gomba. Szenvedélyes gyûjtők barangolnak az erdőben, s az újabb szenvedélyes gyûjtők bosszankodva állapítják meg, hogy az előttük járók letaposták az általuk nem ismert gombákat, hogy botorul otthagyták az ízletes vargánya ép tönkjét, összetörték az ugyancsak ízletes kenyérgomba kalapját és így tovább?
Talán nincs még egy olyan növényünk, amelynek fogyasztásához annyi hiedelem fûződne. Sietve megjegyzem, hogy pl. az sem igaz vele kapcsolatban, hogy növény, mert Andreea Cesalpino filozófus, botanikus és orvos De plantis címû mûvében már 1583-ban javasolta, hogy a gombák kerüljenek külön rendszertani sorba, és vitatkoztak majd ezen a tudósok jó négyszáz évet. A vita az 1960-as évekig tartott, amikor is végre elfogadták az ,,új? rendszerezést, amelynek legfontosabb érve, hogy a gombák nem tartalmazzák a növényekre jellemző klorofillt. Addig egész botanikusnemzedékek tiltakoztak a gombák kiközösítése ellen, de a köztudat valójában mindvégig, ma is a növények között tartja számon. 1601-ben jelent meg Carolus Clusius világhírû gomba-codexe, amely a mikológia (gombatudomány) megalapozója. Magyar vonatkozása is van: Clusius mintegy tizenöt évig folytatott kutatásokat Magyarország különböző vidékein. Munkájában segítségére volt Beythe István, németújvári református prédikátor és botanikus, aki a Codexben megjelent rajzok nagy részét készítette és maga is írt füveskönyvet: Fives-könüv fiveknek és fáknak nevökről, természetökről és hasznokrul. Clusius könyvének érdekessége, hogy a gombák előfordulási helye és német neve mellett megadja azok magyar népi elnevezését is. Pl. csöpörke-, borsos-, bagoly-, fizfa-, keserû-, monyaró alja gomba, baba vargánya, fejér szarvasgomba, pöfeteg stb. (Hasonmás kiadása a budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1983-ban.)
Egyiptomban mézbe áztatva konzerválták és rituális szertartásokon fogyasztották a gombát. A görögöknél a gombáknak istennőjük is volt: Mykéne, akinek nevéből ered a mikológia elnevezés is. Kínában a gomba a boldogságot és az újjászületést jelképezi, a taoisták az istenek eledelének hitték. Az európai kultúrában pl. a légyölő galócáról azt tartották, hogy szerencsét hoz. Ezért bukkan fel sok régi képeslapon, főleg újévi üdvözleteken. A gombatörténetben híres az a rizike-falikép, amely Pompejiben, a Vezúv hamuja alól került elő. Az irodalomban legelőször Euripidész epigrammájában találkozunk a gombamérgezés említésével (egy anya és három gyermeke esik áldozatául a mérges gomba fogyasztásának). A gombamérgezések elkerüléséhez is kapcsolódik jó néhány hiedelem. Egyik legismertebb az ezüstkanál-próba, vagy az, hogy a tej közömbösíti a gombamérget.
Az első gombával kapcsolatos magyar nyelvû közleménynek Szilágyi József orvosdoktor mûvét tartják, amely 1830-ban jelent meg. Értekezésének zárómondata ma is megszívlelendő tanácsot tartalmaz: ,,Mind az okosság, mind a tapasztalás törvénye az, hogy semmi esméretlen gombát nem kell próbálgatni, annál kevésbé konyhára vinni?.
Kozma Mária
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép