avagy hogyan játsztak át magyar emberek
a román államnak félezer hektár székely földet
Sepsiszentgyörgy határában ötszáz hektár szépmezői szántóterületet állami köztulajdonba utaltak, s százhetvennyolc örökhagyó és nyolc egyházközség nem kapja vissza egykor elkobzott földjét, vagy a közelben lévő szántó helyett legelőt ajánlanak nekik Sugásfürdő szomszédságában. Míg az RMDSZ meghirdetett célja a teljes visszaszolgáltatás, a szövetség egyes tisztségviselői és a szervezet rábólintásával tisztségben maradt némely közintézmény-vezető, egyszóval helybeli magyar emberek - némi megkerülhetetlen román segítséggel - azon munkálkodtak, hogy félezer hektár jó minőségû termőföld a román állam sérthetetlen tulajdonába kerüljön - természetesen érdekből. Ezáltal a százhetvennyolc örökhagyó - két kivétellel helybeli magyar ember - után jóval több örökös, valamint a sepsiszentgyörgyi három és a szortyori református, a kilyéni unitárius és római katolikus, a megyeszékhelyi római katolikus egyház évek óta várj, s ki tudja, még meddig várhatj, hogy visszakapj elvett tulajdonát.
(folytatás tegnapi lapszámunkból)
Aztán amikor sorra került a Zoocomp volt részvényeseinek, akkori bérbeadóinak föld-visszaszolgáltatása, semmiképpen nem fogadták el a polgármester és a földosztó iroda által javasolt helyszínt. S mivel Albert Álmos kitartott javaslata mellett, kikerülték: Gheorghe Tatu prefektusi rendeletet bocsátott ki, melyben kinevezett egy, a kataszteri hivatal és a Zoocomp alkalmazottaiból álló munkacsoportot, hogy az helyezze birtokba a volt részvényeseket. Erre nem volt jogalap. A birtokba helyezési jegyzőkönyveket még csak alá sem íratták a polgármesterrel, aki a helyi földosztó bizottság elnöke. Annál is inkább vétek, mert az illető (19-es) mellékletet a helyi bizottság állította össze. A polgármester amúgy sem írta volna alá - tette hozzá Dézsi Gizella. Közben sepsiszentgyörgyi területeket mértek ki más községbelieknek, amikor gidófalviak, szentivánlaborfalviak kaptak földet a megyeszékhelyen.
Gheorghe Tatu volt prefektus az állítja, mindent, amit tett, dokumentumok alapján tette. A dokumentumokon kívül mi volt még, ami e lépésre késztette, mert szerintünk ő csak eszköz volt - kérdeztük. Azt, hogy eszköz lett volna, határozottan tagadta. A Zoocomppal nem volt semmiféle dolga, nem manipulálta őt senki. ,,Úgy, ahogy az állami gazdaságok esetében szükséges volt, felmérték, mennyi területnek kell maradnia köztulajdonban, mennyinek magántulajdonban, és összeállították a dokumentumokat. Tehát ez nem volt megrendezett dolog, legalábbis velem nem. Mert ha azok a dokumentumok, amelyeket bemutattak, mégis valamilyen játszma eredményei, amelyről én nem tudok, az más tál tészta. Én nem tettem semmi egyebet, mint bekértem a szükséges iratokat. ?szintén mondom. Azzal a fenntartással, hogy az idő teltével az emlékezet is gyengül.? Arról biztosított, hogy senkinek nem játszott a kezére.
Hajlunk arra, hogy Tatu nem játszta ,,mások? játékát, abban meg biztosak vagyunk, hogy Nicolae Cîrl?nescu nem. Utóbbi a saját játékát játszta: minél többet hagyni az államnak, minél kevesebbet visszaadni a magyar közösségnek.
Azt, hogy a megyei SZDP-sek által az ország legjobb közigazgatási jogászának tartott Cîrl?nescu hogyan áll a büntetőjoggal, nem tudjuk, de igencsak fennáll a hamisítás gyanúja. Maga Cîrl?nescu vette át azt az átiratot, melyben a városháza indokló mellékletekkel alátámasztva közölte, szüksége van 1655 hektár területre, aztán meg nyugodt lekiismerettel aláírta, hogy nincs rá szükség.
Karda Árpádot, a kataszteri hivatal vezetőjét telefonon kerestük, ám érdeklődésünkre azt mondta, betegszabadságon van, s nem adhat információt, de amikor egy hónap múlva visszamegy a hivatalba, ,,szívesen? áll rendelkezésünkre.
Megkerestük Bagoly Tibor mezőgazdasági vezérigazgatót, aki azt mondta, annak idején - 1999. december 13-án - lehívatták a megyei tanács elnökének irodájába, már mindenkinek rajta volt az alírása az indokláson, beleértve Karda Árpádot is, csak az övé hiányzott, mindenki várta, írja már alá, nyomás nehezedett rá, mi mást tehetett? Lelkiismerete ellenére nagy nehezen aláírta.
Honnan jött a javaslat, nem mondta, de a rákérdezésre, hogy a Zoocomptól-e, bólintott. Az volt az elképzelés - mondja -, hogy az 500 hektárat kiszakítják, s azt majd az egyházaknak fogják kimérni.
- S ezt ön elhitte? - kérdeztünk vissza, hozzátéve, hogy inkább gazdasági érdekekről lehetett szó. - Minden gazdasági érdekek mentén mûködik - mondotta -, de valamit be kellett adni a ,,felsőknek?. ,,Maga azt gondolja, hogy Pete István csak úgy, magától aláírta a rendeletet? Rá is nyomást gyakoroltak. Maga nem is gondolja, milyen magas pozícióban levőknek van benne a keze!?
Orbán Árpád, a megyei tanács volt elnöke azt mondta, nem foglalkozik az üggyel, aki belekeverte nevét, annak nincs jobb dolga. ,,Nem én adtam oda a földet, voltak más szervek, a prefektúra adta oda.?
Sándor Katalin nyugalmazott bankigazgató, a Zoocomp vezetőtanácsának egykori tagja nem nagyon emlékezett a szinte négy évvel ezelőtt történtekre, ő éppen nyugdíjazás előtt állt. Annyit mondott, a terület már az állami gazdaság megalakulásakor tagosítva volt, azt kormányhatározattal államosították. ,,Hogy államosítsunk mi, mikor az államé volt?? - kérdezte szinte sértődötten.
Kozsokár Gábor alkotmánybíró, korábbi szenátor elismerte, hogy a közgyûlés - melynek 1998 júliusáig tagja volt - javasolta a megye vezetőségének és a mezőgazdasági minisztériumnak, hogy 500 hektár területet utaljanak át állami köztulajdonba.
- Nem gondoltak arra, hogy inkább a jogos tulajdonosoknak kellene visszaszolgáltatni?
- Dehogynem, de a terület nagysága megfelelt, s nem igényelte vissza senki.
- De a városháza idejében jelezte a prefektúrának, hogy nem áll rendelkezésére elegendő földterület?
Erre Kozsokár azt válaszolta, hogy a dokumentációból, amit ő látott, az derült ki, hogy nincs szükség erre a területre.
Érdeklődésünkre Puskás Bálint szenátor határozottan tagadta, hogy köze lett volna az ügyhöz. Mindössze két-három hónapig volt a közgyûlés tagja, miután Kozsokár Gábor elment. Rákérdeztünk, a három évvel ezelőtti üzletember-találkozón miért mondta azt, hogy a terület állami köztulajdonba juttatása jó dolog, mert burgonya-szaporítóanyagot lehet ott termeszteni? Erre nem emlékszik, de véleménye szerint, ha bárhol a megyében vetőgumót termesztenek, az a megyének jó, mert különben külföldről hozzák drága pénzért. ,,Nem tartottam sohasem fenn, hogy ezt a területet nem kell visszaadni. Nem volt semmi érdekem ebben. Ha valaki elindította ennek az 500 hektárnak a visszaszerzését, azt hiszem, hogy ott voltam közöttük? - mondotta a szenátor.
A prefektúra
most is gáncsoskodik
A sepsiszentgyörgyi bizottság visszaszolgáltatási javaslatát hosszú időn keresztül jegelte a prefektúra. Aztán az iratcsomagot visszadobta átdolgozás végett. Mikor ismét kézhez vette, Horia Grama kormánymegbízott utasította a kataszteri hivatal munkatársait, tüzetesen vizsgálják át a dossziékat, pontosan hol volt a visszaigénylők földje. Az átvizsgálás szintén több hónapot vett igénybe. Végül a megyei földosztó bizottság ez év március 10-i ülésén - melyről lapunk munkatársait kiutasította a prefektus - napirendre került a Zoocomp területére eső sepsiszentgyörgyi igényléscsomag. A testület a 468-as határozatban csak töredékében hagyta jóvá a felterjesztést. Az 500 hektár állami köztulajdonú területből 88 örökhagyónak kért 340 hektár területből jóváhagytak 30 személynek 210 hektárt, hét egyházközségnek kért 35 hektárból kettőnek igazoltak 9,4 hektárt. Az állami magántulajdonba eső részből 90 örökhagyó által kért 221 hektár helyett 23-nak 101 hektárt hagytak jóvá, a nyolc egyházközség által kért 42 hektár helyett kettőnek igazoltak 9,5 hektárt. De a jogosultságot kizárólag állami magántulajdonból kell kimérni - rendelkezik a testület.
Lám-lám, azon a bizonyos 500 hektáras területen 220 hektárra bemutattak bizonyítékokat. Tehát nem áll az az indoklás sem, hogy arra nem lett volna igénylő.
A helyi bizottság megfellebbezte a határozatot, ám nem ért el semmit. A megyei határozatot március 26-án közölték a kataszteri hivatallal és az állami földalap megyei kirendeltségével. A jóváhagyott mennyiségekre Sugásfürdő közelében jelöltek ki legelőt. Hiába volt az igénylőknek jó minőségû szántóterületük. A kijelölt legelőt átadták a városi földosztó bizottságnak, mely értesítette mindazokat, akik jogosultságát megállapította a megyei testület. Az érintettek fellebbezést nyújtott be a városházára, melyeket múlt csütörtökön továbbítottak a prefektúrára.
Sepsiszentgyörgy
szembeköpése
A szövetségi elnök határozata értelmében tavaly decemberben Ezüstfenyő-díjat alapított az RMDSZ, melyet 38 személynek ítéltek oda, akik ,,kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében?. December 21-én Marosvásárhelyen ünnepi külsőségek között Pete István jelenlegi Bihar megyei szenátor is átvehette Markó Bélától a díjat.
Tehát pártkitüntetést kapott az az ember, aki egy tollvonással megfosztott jussától mintegy félezer sepsiszentgyörgyit. Esetünkben valóban ,,kiemelkedő munkát? végzett, ám nem a ,,szülőföld visszaszerzésében? segédkezett - mint ahogy a szövetségi elnök hangoztatta -, hanem a szülőföld elidegenítésénél.
Nem hagyják
Foggal-körömmel ragaszkodnak a helyi szociáldemokraták az ötszáz hektár magmaradásához állami köztulajdonban. Nem számított az sem, hogy tavaly megyei egyezményt írt alá az RMDSZ és a kormánypárt. A dokumentum egyik pontja éppen a föld-visszaszolgáltatás megoldását szorgalmazza.
Horia Grama prefektus fenntartja, hogy az 500 hektár állami köztulajdonba juttatása teljesen törvényesen történt. Ezt írásba adta - mutatta egyik károsult, Vajna Mihály a kormánymegbízottal az ügyben folytatott levelezését. Honnan veszi a prefektus, hogy törvényes volt az átutalás, ha nincs a dokumentumok birtokában? Ugyanis alulírottnak címzett levelében azt állítja, hogy a hivatalban nincs meg az indoklás.
Minek tartják a földet állami köztulajdonban, ha azt nem indokolja semmi? Ugyanis azzal az alibivel ,,vették el?, hogy minőségi vetőburgonyát termesztenek 500 hektáron. A Zoocomp tavaly mindössze 6 hektáron termesztett vetőgumót. A vállalat tevékenységi körében a hivatalos cégbírósági bejegyzés szerint nem szerepel a szaporítóanyag-termesztés. Közben az Erdély Ede tulajdonába került vállalat eladta azt a gépet is, amit a korábbi vezetőség beszerzett. Minek kell akkor az 500 hektár területet állami köztulajdonban tartani? Miért nem mérik vissza jogos tulajdonosaiknak?
A terület visszaszerezhető
Ugyanis nincs jogalap a föld állami köztulajdonba utalására. Megjegyezzük, hogy sem a 142-es, sem a 152-es miniszteri rendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, tehát jogilag semmis. Továbbá miniszteri rendelettel, jelesül a 152-essel nem lehet kormányhatározatot módosítani, de főleg nem lehet területet állami köztulajdonba juttatni. Semmis miniszteri rendelet nem módosíthat szintén semmis miniszteri rendelelet. Kétszeresen semmis miniszteri rendelettel nem lehet kormányhatározatot módosítani.
Ezt a lapot kell kijátszani!
Szekeres Attila