Az ördög, ha érti ezt az országot s azt, ami benne történik. Tizennegyedik esztendeje haladunk a kapitalizmus felé, de mûködő piacgazdasága - az amerikai elismerés dacára - valójában ma sincs Romániának, s bár négy évet leszámítva szocialisták vagy úgymond szociáldemokraták kormányoztak, akiknek a nagy könyv szerint alapelvük a társadalmi szolidaritás, a szegénység mégis aggasztó méreteket öltött, s folyamatosan terjed. Szorongva olvassuk ama Die Presseben közzétett felmérést, miszerint a lakosság gazdag tíz százaléka annyit fogyaszt, mint a szegény ötven százalék. Az emberek zöme banis gondokkal küzd, nem tudja számláit fizetni, gyermekeit egészségesen táplálni, öltöztetni, egyre mélyebbre süllyed az egészségügyi ellátás, miközben rá sem hederítenek arra, hogy 20 000, majd újabb 11 000 milliárd lej tûnik el a biztosítási alapból. (Igaz, papíron folyik az ádáz küzdelem a korrupció ellen.)
Nő az elhalálozási arány, fogy és öregedik el a lakosság, napról napra több a nyugdíjas, aki a létminimum határán tengődik.
S most, az év közepén itt állunk egy újabb nyugdíjemelés előtt, ami június elsejei hatállyal lép életbe, és úgymond 6,1 millió személyt érint, s kemény 2,7 százalékkal emeli meg majdnem az összes nyugdíjat. (Kivéve a 11 millió lejt meghaladó illetményeket, illetve csak egyszázalékos emelésben részesülnek, akiket 2000. január 1.-2001. március 31. között helyeztek nyugállományba.) Ugyanilyen arányban nőnek a mezőgazdasági nyugdíjak, özvegyi és katonai illetmények, a gyermeknevelési segélyek (azoké, akinek jövedelme nem haladja meg a 6,9 millió lejt). A dolog szomorúan cinikus volta abban rejlik, hogy hivatalos adatok szerint az inflációt sikerült féken tartani, ezzel indokolják a szerénynél is szerényebb emelést, holott rég nem titok, hogy az a bizonyos fogyasztói kosár, mely alapján az inflációt számolják, távol áll a reális igénytől, nemcsak a hús, vaj, gyümölcs mennyiségét adagolják patikamérleggel, hanem a szolgáltatások ellenértékét sem igazították a valósághoz, nyoma sincs benne annak, hogy téli időszakban például egy átlagnyugdíjból sem lehet fedezni a fûtési költségeket, a telefon-, villanyszámlát, kábeltévét, rádió- és televízióadót. Tehát ez a 2,7 százalékos nyugdíjemelés azt jelenti, hogy júniustól 1 851 344 lej lesz az átlagnyugdíj, 30 000-40 000 lejjel több, mint májusban. Ebből kevesebb, mint fél kiló húst vásárolhat az idős ember, esetleg egy kilogramm epret. Valamivel többet kapnak azok, akik letöltötték a kötelező munkaidőt, s az előírásoknak megfelelő életkorban vonultak nyugdíjba, az ő átlagilletményük ezután 2 485 862 lej lesz, 40 000-50 000 lejjel több, mint eddig. Négy liter tej ára. Leglehangolóbb a mezőgazdasági nyugdíjak tervezett növelése. Az említett emelés után a falun élő idős emberek 5000-10 000 lejjel kapnak több pénzt, amiből még egy kiló cukorra sem futja.
A nyugdíjasok teszik ki a zömét annak a bizonyos 50 százaléknak, mely ugyanannyit fogyaszt, mint a 10 százalék gazdag. Ráadásul a statisztikából úgymond kiesett 40 százalék - a bérből, fizetésből élők zöme is - alig él jobban a szegényeknél.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.