Márol holnapra: Katonadolgok

2003. június 2., hétfő, Archívum 2003–2007

Háromszáz magyar katona indulhat ősszel Irakba békefenntartói, illetve (pontosabban!) stabilizációs katonai és rendészeti feladatokat ellátni. A két kifejezés között van is némi különbség, s ezen az utolsó pillanatig vitatkozott a magyar kormányoldal és az ellenzék. Az első azt jelentené, hogy a már megteremtett békét kell megszilárdítani, a második sokkal inkább utal a valós iraki állapotokra: az amerikai-angol hadjárat után bőven maradt még pacifikációs feladat, hiszen az országban még nincs sem törvényes rend, sem igazi béke, s a megszálló csapatok elleni támadások sem mennek ritkaságszámba. Természetesen, áldozatokkal - mindkét részről. A magyar katonák ezúttal tehát igazi fegyveres szolgálatra indulnak, vállalván a feladat minden kockázatát, természetesen az életveszélyt is. Ez akár újdonságnak is mondható a magyar expedíciós szerepvállalások történetében, bár hasonló feladatot teljesítettek már Boszniában és Koszovóban is, ám kevesebb rizikótényezővel. Másutt inkább mûszaki és orvosi asszisztenciára vállalkoztak.
Az iraki szerepvállalás mindeddig egy új elemmel is ,,gazdagabb? volt: egyetlen mérvadó nemzetközi testület sem adta áldását sem a háborúra, sem a pacifikációra, s az ellenzék nyugodtan mondhatta, hogy bármilyen katonai részvétel nem számítható egyébnek, mint megszállásnak. Ebbe is kapaszkodtak az utolsó pillanatig, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa rá nem bólintott a nemzetközi békefenntartásra. Ez várható volt, hiszen a világszervezet mindmáig javarészt amerikai pénzen fungál, amerikai földön, s ha megtépázott nimbuszát az utolsó percben menteni próbálja, természetes az.
Tehát magyar katonák utaznak Irakba - különben az utolsók között -, s ezt a tényt most már be lehet jelenteni a varsói védelmi értekezleten anélkül, hogy a honvédség lekésné az utolsó, Irakba tartó katonai szállítógépeket. Jó ez, rossz ez? Jó, mert a katonai szerepvállalással Magyarország is jogot formálhat az iraki újjáépítés vélhetően busás hasznokat hozó folyamatában, s ez egyetlen kelet-európai ország gazdasága számára sem lehet közömbös, s ha csak a morzsák is jutnak a hatalmasnak tûnő vállalkozásból, azok is kövér morzsák lesznek. A szomszédos országok sokkal gyorsabban megértették ezt, s önkéntes buzgalmukat érdemeik szerint fogja honorálni az amerikai adminisztráció.
Magyarországtól eltérően Romániának soha nem kellett nógatás, noszogatás, ha egy kis katonai vállalkozásról van szó. Oda is mennek, ahová nem is hívják bakáinkat, abban a reményben, hogy a gazdagok végül úgyis kifizetik a tetemes számlákat. Ez hol igaz, hol nem. Ám tény, hogy a román parlamentben még soha nem volt késhegyre menő vita a haderő tárgyában, mert országunkban a hadsereg, annak vállalkozásai érinthetetlen tabunak számítanak, nem tanácsos megbolygatni a felszínt. Még a létszám kérdését sem, pedig e tárgyban is lenne ok a kutakodásra, hiszen minden beharangozott állománycsökkentés ellenére a hazai fegyveres erő sokszorosa a bejelentettnek. Egy részét, nyilván, átkeresztelik, csendőrségnek nevezik például. A fenntartás tehát sokba is kerül, s honatyáinknak nem is kötik mindig az orrára, hogy végül is mennyit emészt fel a nemzeti jövedelemből az ármádia fenntartása. Persze, történnek lépések a karcsúsítás és a korszerûsítés felé. Úgy például, hogy jó pénzen meg lehet váltani a katonai szolgálatot. Akár a középkorban. S ez érvényes lesz mindaddig, amíg áttérnek a teljesen hivatásos hadsereg fölállítására. Amit valamikor 2010 után szándékszanak megtenni. Addig marad a sorozókötél vagy a fejpénz. És az oltyán káplárok, természetesen?
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép