Lehangoló hétvége áll mögöttünk: miután pénteken majdminden óvoda és iskola ötletes gyermeknapi programokat szervezett - játékos vetélkedőket, bolhapiacot, kirándulást, egyszóval igazi ünnepet, ahol a gyermekek ide-oda futottak, fülig ért a szájuk, és ajándékokat, okleveleket kaptak -, szombat-vasárnap hasonlóan felszabadult családi szórakozásra sehol nem volt alkalom Sepsiszentgyörgyön. A lerobbant játszótereket már tavaly sem újították fel - csak a pályázó (néhány) lakóközösségnek cseppent valami, de idén ez a lehetőség is elmaradt -, egyszerûen gyalázatos állapotban vannak: ahol egy-két hintán kívül még lipinka és forgó is van, az már előkelő helynek számít, a csúszda pedig valóságos ritkaságnak. Egy-két kutyapisis homokozó is szomorkodik itt-ott a városban, olyan padok viszont, ahová a szülő vagy a nagyszülő leülhet, amíg csemetéje kirohangálja magát (egy-két óráról van szó!), talán nincsenek is (a parkon kívül, ahol viszont már nincs használható játék). A Míves Ház lelkes csapata ugyan hozta a megszokott (jó) formáját - de hát ennek egyrészt törzsközönsége van, másrészt minden héten megkapja az érdeklődő, s azonkívül a helyszín sem volt nagyon szerencsés (a nagyáruház több szintjén elszórva, a vásárlók között elvesztek a kézmûvesasztalok) -, felvonult a Mesekaláka, volt egy kevés kötélhúzás és egy kivárhatatlanul zsúfolt, csak kicsiknek szánt felfújható csúszda - de szombat délelőtt tizenegy után már csak mûsorkereső szülőket lehetett látni mindenütt. Végül elvonultak a cukrászdába vagy a városszélre, a nyári vakáció eljövendő örömeivel vigasztalva csalódott gyermekeiket? Vasárnap délelőtt már nagyobb mozgás és jobb hangulat volt, legalábbis messziről nézve: különféle sportversenyek zajlottak a központi parkban. Erre sokan beneveztek, csakhogy a szöveg nagyrészt románul ment: mert a rendezvényt egy román kereskedelmi rádió szervezte - a megyeszékhely nagyrészt magyar gyermekeinek. És ha már üres volt a porond, a kormánypárt ifjúsági tagozata sietett betölteni az ûrt, és gyorsan feldíszítette piros-sárga-kék zászlókkal a Szabadságunkról elnevezett teret: elvégre kár lenne kihasználatlanul hagyni azt a nagy alkalmat, hogy zavartalanul beetethetik maszlaggal gyermekeinket?
Hát, kedves polgármesteri hivatal, civil szervezetek, RMDSZ-esek és fórumozók: ez bizony rossz, nagyon rossz teljesítmény volt. Főként azért, mert ez a félresikerült gyermeknap - amelynek méltó, vidám és változatos megünneplésére igenis van igény, ez világosan érződött - egy hosszabb és mélyebb érdektelenségnek a jele. Ilyen nemtörődöm módon nem lehet jövőt építeni. Hogyan legyen ezekből a tömbháznegyedekbe szorult gyermekekből energiáit értelmes módon levezető kamasz, később pedig öntudatos, városáért, közösségéért is munkálkodó polgár?
Demeter J. Ildikó
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.