Dokumentum: Mit akar a Sepsiszentgyörgyi Fórum?

2003. június 3., kedd, Archívum 2003–2007

Tisztázó gondolatok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról
Mi a Nemzeti Tanács?
Lassú, biztos, alulról támogatott, nagy tömegbázissal rendelkező építkezéssel kívánja elérni a fórummozgalom, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ csúcsvezetésével elégedetlen magyar tömegek összefogását. A folyamat elindult, az embereknek, a jelenlegi és leendő támogatóknak érezniük kell, hogy mindennapi gondjaikra, az őket leginkább foglalkoztató kérdésekre ők is keresik a választ. A fórum alább közzétett dokumentumai, az elfogadott határozatok, felhívások és nyilatkozatok a bizalomerősítésért és e tudat táplálása érdekében születtek.
A magyar nemzet Romániában élő része önmagát 1992-ben - a Kolozsvári Nyilatkozatban - autonóm nemzeti közösségként határozta meg, ami azt jelentette, hogy az ország területi integritását tiszteletben tartó belső önrendelkezés elve alapján élni kíván a közösségi önkormányzáshoz való jogával. A közösségi önkormányzás az állam által törvény útján átruházott közjogosítványok gyakorlását jelenti a közösségi önazonosságot érintő területeken, a közösség által demokratikusan - választások útján - létrehozott döntéshozó és végrehajtó intézményeken keresztül.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatának legfelsőbb döntéshozó testületeként alakul meg, és ezáltal ez lesz a közösségi autonómia - a közjogosítványok - gyakorlására hivatott intézmény.
A közösségi önkormányzáshoz
vezető út szakaszai
Ezen állapot - az állam által átruházott közjogosítványok normális, törvény által szavatolt gyakorlása - beálltáig az alábbi szakaszok azonosíthatók:
1. Előkészítő szakasz (,,belső alkotmányozó nemzetgyûlés?):
- a közösségi önkormányzat igénylésének megerősítése
- a közösségi önkormányzat elvét, szerkezetét és mûködését tartalmazó kerettörvények, statútumok és egyéb jogszabályok tervezeteinek kidolgozása és elfogadása
- aláírásgyûjtés megszervezése az elfogadott tervezetek támogatására
- az elfogadott tervezetek benyújtása a Román Parlamentnek.
2. Átmeneti szakasz: a jogszabálytervezetek benyújtása és azoknak a parlament által számunkra is elfogadható módon történő elfogadása közötti időszak. Ebben a szakaszban a Nemzeti Tanácsot - közjogosítványok hiányában - a közösség legmagasabb integratív szerveződési kereteként kell mûködtetni. Alapvető feladata:
- a jogszabályok elfogadtatási folyamatának rendszeres monitorizálása és nyilvánossá tétele (Erdélyi Monitor)
- ajánlások megfogalmazása a magyar politikai érdekképviselet (parlament, települési önkormányzatok), valamint a civil társadalom számára
- fokozott külpolitikai tevékenység.
3. A normalitás állapota - a törvények által szavatolt közjogosítványok gyakorlása
Az EMNT kezdeményező testületének (KT) feladatai, prioritásai
A KT alapvető feladata az EMNT létrehozása. Ennek érdekében a következő területeken kell kiemelten tevékenykednie:
1. Elméleti-jogalkotói mûhelymunka - törvényhozói munkacsoport:
- az eddig elért eredmények összegyûjtése, aktualizálása
- a kerettörvények és statútumok tervezeteinek előkészítése
- az EMNT elé elfogadásra terjesztendő anyagok véglegesítése.
2. Az autonómia befogadására alkalmas politikai-társadalmi környezet megteremtése - kommunikációs munkacsoport:
- a magyar közösségen belül
- a román társadalomban
- az illetékes nemzetközi intézményekben.
3. A formális és informális szervezési keret megteremtése - regisztrációs-demográfiai munkacsoport:
- a ,,belső választási törvény? kidolgozása a reprezentativitás elve alapján
- a fórummozgalom decentralizálása.
Állásfoglalás
Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében
Az Európai Unióba igyekvő Romániában a székelység, mint tömbben élő magyar nemzeti közösség, több évszázados történelmi hagyományaira alapozva, önazonossága megőrzése, szülőföldjén való megmaradása érdekében igényt tart a területi autonómiára.
Magunkon érezzük az elmúlt évszázad megpróbáltatásait, amikor javainktól megfosztottak, a közügyekből kiszorítottak, gazdasági és társadalmi értelemben ellehetetlenítettek, etnikai és demográfiai egységünket fellazították. Mindez történelmi tény, amelyre bizonyítékként a soha be nem tartott gyulafehérvári ígéretektől a napjainkban folyó felemás és akadályozott restitúcióig számtalan példa hozható fel.
Kérjük a Románia-szerte szórványban élő nemzettársainkat, hogy segítsenek nekünk egy erős ,,belső anyaország? kialakításában, mert az mindannyiunk számára biztos támaszt nyújt közös jövőnk megalapozásához.
Önazonosságunk megőrzésének, az egész Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. A cél megvalósítása érdekében első lépésként üdvözöljük a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának szándékát.
A területi autonómia azt a célt is szolgálja, hogy a Székelyföldön létrehozott anyagi javak legnagyobb része itt élő honfitársaink javát szolgálja, és ne tûnjön el az állami költségvetés feneketlen zsákjában. A más európai országokban érvényben levő területi autonómiákhoz hasonlóan a Székelyföldön létrehozandó sem sérti Románia állami egységét, a román nemzeti érdekeket.
,,?amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.? (Deák Ferenc, 1861).
Felhívás a határon túli
magyarokról szóló törvény
védelmében
Kiindulópontnak tekintve a Magyar Állandó Értekezlet 2002. novemberi ülésén a résztvevők egyetértésével elfogadott módosítási alapelveket.
Azon meggyőződés által vezérelve, hogy térségünk stabilitása csak akkor tartható fenn, ha a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek számára biztosítottak az európai normáknak, de főleg a pozitív európai gyakorlatnak megfelelő egyéni és kollektív jogok, amelyekre támaszkodva e közösségek szülőföldjükön maradhatnak és nemzeti önazonosságukat megőrizve gyarapodhatnak;
Jogi értelemben irányadónak tekintve az Európa Tanács Velencei Bizottsága erre vonatkozó jelentésének megállapításait;
Megerősíttetve a Csoóri Sándor által, a Törvény eredeti szelleme megőrzésének védelmére 2003. január 31-én közzétett felhívást aláírásával támogató több százezer kárpát-medencei magyar véleményével;
Kijelentve továbbá, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsának a Törvény módosítására vonatkozó álláspontja kialakításában nem konzultáltak sem a politikai képviselet, sem a civil társadalom szerveződéseivel, így az nem tekinthető az erdélyi magyar közakarat megjelenítésének az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete hívó szavára összegyûlt Sepsiszentgyörgyi Fórum résztvevői A határon túli magyarokról szóló, 2002/62. számú törvény módosítása során az alábbi elvek és szándékok érvényesítésére kérjük fel a Magyar Országgyûlés tagjait:
- a Törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás.
- A Törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket.
- A Törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg
- Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény; a kialakított és jól mûködő magyarországi továbbképzésnek ne legyen feltétele nemzetközi szerződés.
- A Törvény biztosítsa minden, magyar nyelvû oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz-támogatást kaphasson.
- Az egészségügyi és szociális vonatkozások ne kerüljenek ki a Törvényből.
- A Törvény hatálya alá tartozó személyek számára a Magyarországra történő beutazás és ott-tartózkodás tekintetében feltétlenül érvényesüljön - a nemzetközi jogi és uniós tagságból eredő kötelezettségek figyelembevételével - a lehető legkedvezőbb elbánás elve.
- A Törvény alkalmazásánál figyelembe kell venni az Európai Közösségek teljes joganyagát, beleértve annak - az Európai Unió országai által is gyakorolt - pozitív diszkriminációt rögzítő elvét is.
- A Törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szûnjön meg annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után.
Meggyőződésünk, hogy e szempontok figyelmen kívül hagyása a módosítás során gyengíti azt a törvényhozói szándékot, amely a határon túli magyar közösségek önszerveződésének elősegítését és belső demokráciájuk erősítését célozta. Érvényesítésük viszont komoly támpont lehet az autonóm közösségi státus kialakításában, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák intézményrendszerének kiépítésében, amely nélkül a magyar nemzeti közösségek jövője a Kárpát-medence országaiban hosszú távon nem biztosított.
Határozat a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról
,,Hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását - írja Jeremiás próféta -, azt mondják, hogy: Békesség, békesség - és nincs békesség? (8, 11).
Nem jöhet létre valóságos és tartós társadalmi közbékesség mindaddig, amíg a kommunizmus bûneit eltussolják, a bûntettek és visszaélések elkövetőit cinkos módon felmentésben, sőt, netalán kitüntetésben részesítik.
A proletárdiktatúra az osztályellenség megsemmisítésének ideológiai programja nevében száz- és százezreket fosztott meg emberi méltóságuktól, elemi jogaiktól, személyes tulajdonuktól, sőt, puszta életüktől is.
A kollektív bûnösség Isten- és emberellenes elve alapján a kommunista rezsim kegyetlenkedései nemegyszer tömegméreteket öltöttek, sőt, tömeggyilkosságokba torkollottak.
A nacionalizmussal párosuló ateista államideológia következményei a szintén osztályellenségnek tekintett kisebbségi magyarságunkat és egyházainkat kétszeresen sújtották.
Mindezeket szem előtt tartva az 1989-es temesvári diktatúraellenes felkelés eszmeisége és a Temesvári Kiáltvány szellemében a Sepsiszentgyörgyi Fórum
- szükségesnek tartja mind a kommunista múlttal való szembenézés, mind a múltban elkövetett bûnök miatti erkölcsi-politikai igazságtételt
- ennek megfelelően javasolja, hogy a Román Parlament november 15-ét, az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsa a kommunizmus áldozatainak emléknapjává
- felhívással fordul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti csoportjához az emléknapra vonatkozó törvénytervezet előterjesztése céljából
- ugyanakkor ezen indítvány támogatására hívja fel az egész romániai társadalom demokratikus erőit, az emberi jogi és civil szervezeteket, valamint a kommunista diktatúra egykori kárvallottjait, továbbá erdélyi magyar közösségünket is
- felkéri Constantin Ticu Dumitrescut, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnökét, hogy vállaljon védnökséget indítványunk mellett.
Sepsiszentgyörgy, 2003. május 31.
A Sepsiszentgyörgyi Fórum résztvevői
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép